K-Monitor Adatbázis

Demján Sándor (Börvely, 1943. május 14. –) üzletember, Magyarország 4. leggazdagabb embere (2016). 

1973 és 1986 között a Skála szövetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója. 1986-90 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, továbbá az alapítók egyike. 1990-től a Közép-európai Fejlesztési Társaság, 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazgatója volt. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1996–tól az általa létrehozott TriGránit Fejlesztési Zrt. elnöke. 1999-ben megnyitotta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a Pólus City Center (Pozsony) megnyitása. 

Demján Sándor ügyvezető elnöke az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint 2017-ig elnöke volt a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ). Vagyonát 2006-ban még csak 80 milliárd forintra becsülték, 2008-ra ezt megnégyszerezte. 2010-ben belépett a bankszektorba is, amikor megvásárolta a Wallis Zrt.-től a Milton Bankot, amit átkeresztelt Gránit Bankra. 2014-ben bejelentette, hogy korára való tekintettel fokozatosan visszahúzódik az üzleti élettől, és cégeinek irányítását beosztottjainak adja át. (forrás: Wikipédia)

A vád szerint Töröcskei István és felesége saját cégen keresztül többségi tulajdonjogot szerzett a pénzintézetben, amelynek megszerzésére jelentős hitelt vettek fel. A Széchenyi Bank azonban a kezdetektől fogva veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely azonban sem erre, sem a hitel visszafizetésére nem volt képes, ezért Töröcskei István az ügyészség álláspontja szerint ekkor úgy döntött, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő.

Emellett Töröcskeiék 2013-ban több mint 3 és fél milliárd forint értékben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek. Továbbá ugyanebben az évben további olyan hitelek kihelyezéséről is döntöttek, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, ezzel pedig további több mint 2,3 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a Széchenyi Banknak. (Blikk)