K-Monitor Adatbázis

Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra.

Csaknem negyvenszeresére nőtt egy gyulai cég éves árbevétele 2010 óta. Nem valamilyen startup vállalkozás, egy korábban jelentéktelen társaság, a Futizo Kft. produkálta e mesés felfutást 2010 és 2021 között az építőiparban. A Békés megyei cég helyi versenytársai mindeközben szinte elfogytak.

Ahogy egy évvel ezelőtti cikkünkben tippeltük: a megállapított szigorú feltételek és sok pénz mellett sem szakmai, sem pénzügyi befektető nem kíván a gyulai húsipari cég kisebbségi tulajdonosa lenni. Holott egy állami pályázaton csaknem 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a többségi tulajdonos gyulai önkormányzat.

Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.