K-Monitor Adatbázis

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

Az Integritás Hatóságnál is bejelentést tesz, a „vicc kedvéért."

Kárpáti Gábor Csabának a Librivel együttműködő kiadója van, amelynek tematikáját elsősorban a keleti kultúra, a spiritualitás, a harcművészetek és egy focisztárokról szóló sorozat adja.

Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása.

Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.

Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.

A szerzők között van némi pánik, de a legtöbben kivárnak, miután a Libri Csoport majdnem százszázalékos tulajdonosa lesz a kormány janicsárképzőjenként is emlegetett Mathias Corvinus Collegium. Kérdés, hogy a NER számára csak üzlet, vagy a kultúrharc része lesz a Libri-univerzum megszerzése? Ha az utóbbi, akkor tovább szűkítheti a NER-en kívüli szellemi világot, ha cenzúrázni nem is fogja tudni.

Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is.

A kormány szerint ma már nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.