K-Monitor Adatbázis

A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy át­fazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról.

A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívők előtt.

Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők is lázadoznak kastélyai elvétele ellen. Hol saját indíttatásból, hol pedig a helyi civilek nyomására.

Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság most műemlékfelújításra kapott nem kevés pénzt.

Sem a beruházó állami projektcég, sem a leendő tulajdonos református egyház nem válaszol arra, elkészül-e időben a rekonstrukció, illetve mi lesz a sorsa a 11 milliárdból megújuló épületnek.

Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.

Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.

Bár törvény van róla, de az egyházkerület "nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastély működtetését".