language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [292]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

NEREDETI TŐKEFELHALMOZÁS - HOGYAN LETTEK MILLIÁRDOSOK FIDESZES KÉPVISELŐK ÉS A ROKONAIK?

Ahol a magyar állam és a magyar álom összeért: 2010 után néhány év alatt gigantikus cégbirodalmak nőttek ki a semmiből, elképesztő vagyonok halmozódtak fel, és pártbürokraták váltak nagytőkésekké.

A felcsúti focialapítvány már nem mondja meg a kisvasút jegyeladási adatait

A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.

Bizonyíték hiányában megszüntették az Orbán Viktor fogorvosa utáni nyomozást

Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott „kutatóintézetnél” csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem.

Egy hegy megy. Így vásárolta fel a NER a Svábhegyet

A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy át­fazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról.

Die Presse: Orbán testre szabott közbeszerzésekkel gazdagítja Mészárost, Tiborczot és a többieket

A Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában az élet minden területét megszállta, írja az osztrák lap.

Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Kamionflotta hordta össze a luxushotelekből Tiborcz István 75 milliárdját

Berobbant a Forbes gazdaglistájára a miniszterelnök veje. Gyarapodásának kulcsa az ingatlanbiznisz, a Waberer's és a magántőkealapok, de Tiborcz a sajtóértesülések szerint ott tevékenykedik a Budapest Airport megvásárlásánál is. Orbán Ráhel férje számára a jövő is fényesnek ígérkezik.

Lévai Anikó néhai üzlettársának érdekeltségeiről már a NER legmagasabb szintjein gondoskodnak

Ismét a kormányfőhöz közel álló üzleti körből érkezett támogatás a Kékessy család cégéhez.

Már látni a jövőt. Foci az Orbán-világban és utána

Oly mértékben függ anyagilag a kormánytól a magyar foci, hogy a legkisebb változás is bedöntheti a sportágat – legyen akár az csupán egy rosszul végződött ­házasság, hogy egy esetleges kormányváltást már ne is említsünk
Találatok: [292]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>