K-Monitor Adatbázis

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

A jegybank összesen 260 milliárd forintnyi közpénzjellegét el nem vesztett közpénzzel alapított hat alapítványának összesen 41 kuratóriumi vagy felügyelő-bizottsági tagja és igazgatója van. Ők némi álláshalmozással összesen 61 státuszt töltenek be: a 37 kuratóriumi helyet 27-en foglalják el, a 18 felügyelő-bizottsági pozíciót 8-an, továbbá mind a hat alapítványnak van egy-egy az igazgatója.

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.

Matolcsy György hat Pallasz Athéné alapítványa majdnem teljesen feladta az átláthatóság elleni, több mint két éve kőkeményen folytatott harcát, és úgy döntöttek, kiadnak néhány táblázatot a nagyobb értékű szerződéseikről és támogatásaikról. Minden közzétételre legalkalmasabb időpontban, egy nyárias péntek estén.

Alig költöttek oktatási célokra a jegybank alapítványai. A Népszabadság összesítése szerint a több száz milliárd forint vagyont kezelő alapítványok mindössze százmilliós nagyságrendű összeget fizettek ki ilyen célokra, miközben százmilliárd forintnál is többet költöttek az állam finanszírozására azzal, hogy állampapírokat vásároltak. Az MSZP szerint felháborító, amit a jegybank és alapítványai művelnek. Részletek a videóban.

A jegybank szerint a jövő záloga az oktatás, ezért támogatja az MNB alapítványain keresztül a közgazdászképzést. A megvásárolt ingatlanok is ezt a célt szolgálják. Nem az ingatlanok megvásárlása volt a luxus, hanem az lett volna az, ha hagyták volna, hogy azok haszna külföldre vándoroljon.

Az elmúlt hetekben az alapítványai révén milliárdokat költő MNB nem óhajt részletes tájékoztatást adni arról, hogy készült-e előzetes elemzés pénzköltéseik hasznosságáról. Indoklásuk szerint a törvény ezt nem írja elő számukra. Sőt, burkoltan a joggal való visszaéléssel vádolták meg az ez iránt érdeklődő civileket. Akik ezek után már csak egy perben bízhatnak.

A Transparency International Magyarország hónapok óta próbálja kideríteni, hogyan bánik 200 milliárd forinttal a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, de többszöri próbálkozás ellenére is csak gyenge válaszokat kaptak.