language

Akták:

Microsoft magyar állami beszállítói highlight_off

Kulcsszavak:

tanácsadás highlight_off

Microsoft magyar állami beszállítói

2017 decemberében a 24.hu arról értesült, hogy a Microsoft Magyarország felmondta az értékesítési-engedélyét az úgynevezett Large Account Resellereinek (LAR, kormányzati beszállítók). Romániában pár évvel ezelőtt botrány tört ki, melynek nyomán több minisztert is börtönbüntetésre ítéltek, mert csúszópénzt fogadtak el azért, hogy a piaci árnál magasabb állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A magyar vizsgálat Papp István 4 éves vezérigazgatóságát érintette. Papp több érintetthez hasonlóan szintén megjárta a forgóajtót: 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe távozott. Egyes értesülések szerint a vizsgálat már akkor elindult, amikor Sagyibó Viktor volt Microsoft Magyarország alkalmazottat kinevezték a Miniszterelnökség miniszteri biztosának, emellett rá bízták a hazai és uniós projektek ellenőrzését és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program felügyelését is. Más értesülések szerint a kitiltási botrány után kezdték el ellenőrizni a Magyarországon is jelen lévő amerikai cégeket korrupciós szempontból.

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket átutalással vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Bár a magyar vizsgálat eredményeit a multicég nem hozta nyilvánosságra, azt tudjuk, hogy a Humansoft Kft, az Euro One Zrt, és a RacioNet Zrt is a LAR cégek közé tartoztak és konzorcium vezetőkként indultak többek között egy, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság által kiírt 20 milliárdos tenderen. Mind a Humansoft Szíjj Lászlón és Fehér Istvánon, mind a RacioNet Fellegi Tamáson keresztül a kormánypártokhoz köthető, de a Széles Gáborhoz is kötődő Euro One-ról is elmondható, hogy (pl. TÁMOP-os pályázatok elnyerésével) 2010 után jelentősen nőttek a közbeszerzésből származó bevételei. A Napi.hu értesülései szerint pont egy NAV-os közbeszerzésen akadtak fent a Microsoft ellenőrei, melyben a RacioNet mellett részt vett Fauszt Zoltán vélelmezett strómanjának egy cége, a Rufusz Computer Zrt. is. Ekkoriban lett a NAV informatikai főosztályvezetője Tiborcz Péter, Tiborcz István testvére. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy valóban túlárazták-e a termékeket, vagy egyáltalán el sem adtak annyit, amennyit feltüntettek. A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság jelenleg gyorsított eljárásban keres új Microsoft beszállítókat a kormányzati szektorba, lévén a partnerek kizárása óriási felfordulást okozott a Microsoftra épülő közigazgatásban. A Miniszterelnökség úgy reagált: semmilyen korrupciógyanús szoftverbeszerzésről sincs tudomásuk, az ügyet az amerikai cég belügyének tekintik. A Microsoft pontos megállapításait továbbra sem ismerhette meg a közvélemény. (Forrás: a korrupció Fekete Könyve)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Magyarország uniós támogatást bukhat a Microsoftot érintő korrupciós ügy miatt

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

Hadházy: kamuszakértők megbízásával is kente a Microsoft az Orbán-kormány embereit

Kormányközeli szakértő-alvállalkozók kamumegbízásával is kedvezett a Microsoft a magyar kormányzatnak – ez az USA tőzsdefelügyeletének jelentéséből derül ki, amin Hadházy Ákos országgyűlési képviselő rágta át magát. A jelentésben is megnevezett Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet úgynevezett nemzeti köznevelési portál projektjét már a politikus azonosította be, és továbbra is gyanúsak az ORFK és a NAV megbízásai is, a rendőrségnél például az elektronikus útdíjrendszer. Erről szólt a mai Korrupcióinfó.

Hadházy: A NISZ Zrt. és az ORFK érintett a Microsoft korrupciós botrányában

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.
Találatok: [3]  Oldalak:   1