K-Monitor Adatbázis

Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.

Két hónapig lehetett földügyekért felelős helyettes államtitkár Gyüre Anita, akit a hivatali vesztegetés gyanúja miatt kirúgott Nagy János utódjául nevezett ki a miniszterelnök az agrárminiszter javaslatára. Kiderült, az utód ugyanabban az ügyben lehet sáros, amiben az elődje, és mindketten vádlottként álltak bíróság elé a napokban.

2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadásra és tanulmánykészítésre kiírt közbeszerzését nettó 9,3 milliárd forint értékben. 2021-ben a Századvég-entitások egy ugyanilyen feladatokra kiírt tendert nyertek az ITM-től nettó 757 millió forint értékben, összesen tehát bő 10 milliárd forint közpénzről van szó. A minisztérium azonban nem hajlandó kiadni a két megbízás keretében készült Századvég-tanulmányokat arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagok, ezért 10 évig titkosak.

Augusztus 21-én kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György fideszes országggyűlési képviselő és 32 társa ellen. A vádemelés kapcsán interjút készítettünk a Simonka-üggyel régóta foglalkozó Hadházy Ákossal.

Ömlenek az adófizetői milliárdok az Ész-ker Zrt.-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) ezúttal nettó 1,9 milliárdos közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a cég.

Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.

Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.

A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) ajánlását, és azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani - ezt az MTI tudatta a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének közlése alapján.

Három, fontosnak ígérkező tárgyalási napot tartott a Fővárosi Törvényszék a Voldemort-ügyben: a bíróság ismertette a 2015-ös titkos adatgyűjtés eredményeit, elsősorban lehallgatott telefonbeszélgetéseket, és meghallgatta a vádlottak ezzel kapcsolatos nyilatkozatait. Csütörtökön pedig Köpeczi-Bócz Tamás, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős, időközben távozott államtitkára válaszolt a szerepével kapcsolatos kérdésekre. Bár a konkrét események és összefüggések körül továbbra is nagy a homály, az biztosnak tűnik, hogy az Ezeregyéjszaka Szociális Szövetkezet ügyében sürgölődő játékosok nem puszta illúziót kergettek, amikor ráhajtottak az 500 milliós projektre.