Lapok: |
|
Akták: |
TAO-pénzek
Teljesen használhatatlan az EMMI által kiadott, felcsúti milliárdokról szóló jegyzőkönyv
Az Emmi a bíróság által kijelölt határidő után ugyan, de kiadott egy 150 oldalas vizsgálati anyagot, amelyet a DK három különböző könyvvizsgálóval nézetett át. A párt szerint mindannyian arra jutottak, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza azokat az információkat, amiknek a kiadására korábban kötelezték őket.
Másodosztályú kézilabdacsapat edzője és klubelnöke is 9 milliós Jaguart használ
A ceglédi klub adósságban úszott, a kormány az év végén majd 220 millióval kisegítette, az elnök rá egy hétre szerződést kötött két felső kategóriás autó bérlésére.
A sportállamtitkár miatt nem hajtható végre a Mészáros Lőrinc focialapítványa elleni ítélet
A sportállamtitkárságon pihen 11 milliárd forint értékű tao-szerződés: amíg a papírok ott vannak, Mészáros Lőrincéknek nem kell kiadniuk a számlákat, a fűtött focipályák és a Makovecz-stílusú kazánház építésére kötött szerződéseket a DK-nak.
Váratlan fordulat Orbántól: tízmilliárdokkal vágják meg a sportra költött taót
Legfeljebb 50 milliárd forint taotámogatást lehet jóváhagyni ettől az évtől, noha a csúcson, 2016-ban 113 milliárd forint ment a társasági adóból látványsportokra. A csapatsportok éves vesztesége a számukra legkedvezőbb esetben is legalább évi 25-30 milliárd forint lesz. Szigorítanak az ellenőrzésen is, miközben szélesítik a felhasználási lehetőségeket: immár stadionok fenntartására is lehet költeni a közvetett állami támogatást.
Közpénzből valósulhat meg a polgármester fiának álma
A parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnökének, Bánki Eriknek köszönhetően ettől az évtől a röplabdát is támogathatják cégek a társasági adójukból. Bánki felesége, Bánki Ágnes pedig a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) strandröplabdáért felelős vezetője, aki egy megkeresést már biztosan kapott: a fűzfői Balaton Sport Klub Kft. hat strandröplabdapályát szeretne létesíteni egy part menti, jelenleg fás, közpart besorolású területrészre.
L. Simon kiakadása, Felcsút-szindróma és a vízilabda-válogatott lebőgése: a tao halálos ölelése
Százmilliárdok mentek egy ellentmondásos rendszerbe, amely lehetőséget adott falusi csapatoknak a túlélésére, gyerekeknek a játékhoz való hozzáférésre, miközben kódolta a korrupciót, tagadta a teljesítményt, így szükségszerűen ártott a magyar sport versenyképességének – a tao sztorija a kezdetektől az „ellopott” milliárdokon és álmokon át a Felcsút-szindrómáig.
Hiába a bírósági ítéletek: nincs cég, amelyik teljesen őszintén beszélni merne a taóról
Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.
Őrült összeg, 522 milliárd forint ment Orbán szívügyére
522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (tao) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta – ez derül ki a szövetségek adataiból, amelyeket a 24.hu kért ki. A látványcsapatsportok közül csak a labdarúgás 228 milliárd forinthoz jutott Orbán Viktor kormányzása alatt a taóból. A miniszterelnök házi csapatának, a Felcsútnak minden korábbinál jobb éve volt tavaly: 3,6 milliárd forintot szedett be vállalkozásoktól. Mérlegen az őrült összegű sporttámogatási rendszer.
Itt a felcsúti sportprogram: kétmilliárdból szálló épül az akadémián, elképesztő indoklás
Több mint ötmilliárdos tao-támogatást hívhat le a felcsúti akadémia: kétmilliárdból épülhet szálló, majd kétszáz millió jut kondiparkra, a beépített konyhatechnológia 70 milliót visz el. A közvetett állami támogatásból tíz kommunikációs munkatárs fizetését is finanszírozzák, miközben a szöveges indoklást azzal kezdik, legfontosabb feladatuk az NB I-es játékosok nevelése. Ehhez képest a statisztikák szerint a Puskásban játszottak a legkevesebbet a fiatalok az ősszel.
Magyarfocis kézilabda: milliós fizetések, a klubok hallgatnak
A női NB I-es kézilabdacsapatokat kérdeztük a játékosok fizetéséről: az élklubok hallgatnak, miközben – a cégadatok alapján – hatalmas ütemben nőnek a sportvállalkozások bérkifizetései. A kézilabda a taóból mind több pénzt kap, a női bajnokságba sorra érkeznek a világ legjobbjai, vidéki kisvárosok tudnak játékosokat igazolni Párizsból, Skandináviából. Íme a sportág, amely mind több közvetett állami támogatást nyel be, hogy aztán működésében is mind inkább hasonlítson a magyar futballra.