language

Személyek:

dr. Bajkai István highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

dr. Bajkai István

Bajkai István (Budapest, 1964-2023) magyar jogász és politikus. 1989-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-ban Oxfordban tanult angol jogi ismereteket. 1995 és 1997 között az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében nemzetközi kereskedelmi jogi képzésen tanult. 1995-ben csatlakozott az SBGK Ügyvédi Irodához, amelynek partnere 2000 óta, ill. elnökségi tagja 2012 óta. Az iroda számos kormányzati tanácsadó tenderen futott be. Az egyik legnagyobb értékű közbeszerzést a Miniszterelnökség még 2015 októberben írta ki. Ez az az uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra vonatkozik. A nyertes a KFF-2016 Konzorcium lett, melynek tagjai az Ész-Ker Kft., a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, és az SBGK Ügyvédi Iroda. Az eljárás eredménye szerint nettó 4,8 milliárd forintért adhatnak jogi tanácsot 4 évig, amit uniós pénzből (KÖFOP-3.2.7) finanszíroz a Miniszterelnökség. Egy másik közbeszerzést tavaly októberben írták ki, és a költségvetésből finanszírozott közbeszerzések körüli jogi tanácsadásra vonatkozik. Ennek nyertese idén januárban a KÖF 2017-2020 Konzorcium lett, amelynek tagjai az Ész-Ker Kft., és az SBGK Ügyvédi Iroda. Nettó 5 milliárd forintért kötöttek szerződést 4 évre, amit a magyar költségvetésből finanszíroz a Miniszterelnökség.

Bibó kollégistaként Fidesz-alapító, Budapest 7. kerületének fideszes alpolgármestere volt. 2016. áprilisban ő látta el az irodán keresztül Orbán Ráhel jogi képviseletét. 2018 áprilisában elvesztette az egyéni képviselői helyért folytatott küzdelmet, de országos listán bejutott a Parlamentbe. 2022-ben újra a Fidesz-KDNP országos listájáról szerzett mandátumot. 

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Állami pénzek hizlalták a fideszes képviselő érdekeltségeit 2020-ban

Az Orbán-család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselőnek ügyvédi irodája mellett tanácsadó és rendezvényszervező cégei is vannak. Mindkettőnek kimagasló éve volt 2020 gazdasági szempontból. Értékesítésből származó árbevételként 1,67 millió forintot könyveltek el az előző évi 2,35 millió után. A csökkenést talán magyarázhatjuk a Covid-hatással is, de erre nem tér ki részletesen a kiegészítő melléklet. Arra viszont választ ad a leadott dokumentum, hogy hirtelen honnan jutott egy korábban nem látott mértékű, 90 millió forintos egyéb bevételhez a cég. Ez nem más, mint az "EMMI támogatás bevétele". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 90 millió forint nem más, mint a kieső TAO-támogatás pótlása volt. A képviselő másik érdekeltsége az Aponius Kft. Tavaly ugyanis a korábbi 96 millió után 576,8 millió forint árbevételt könyvelhetett el a társaság. Aponius Kft. január végén közbeszerzési tanácsadásra kötött keretszerződést a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik. Bajkai István ügyvédi irodája (az SBGK Ügyvédi Iroda) résztulajdonában lévő SBGK Kft. 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

Fideszes képviselő, személyi edző és újságárus is kapott a színházaknak szánt állami milliárdokból

Több mint ötmilliárd forintot szórt szét az EMMI előadóművészek között. Egy zsidó hitközség 1,8 milliárdot nyert, de vannak ennél is érthetetlenebb döntések.
Találatok: [2]  Oldalak:   1