K-Monitor Adatbázis

Az első Orbán-kormány még a Magyar Fejlesztési Bankot használta gazdasági érdekköreinek erősítésére, jelenleg erre a pénzintézet felvásárlásokat követően több finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik új favorit a Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó Eximbank, melynek hitelezési gyakorlata mögött sokszor a külkereskedelem erősítése helyett politikai megfontolások sejthetők. Magyarország az európai Statisztikai Hivatallal szemben alulmaradt, ennek következtében az Eximet (“foglyul ejtett intézményként”) az államháztartáson belülre kell sorolni, ami az államadósság emelkedéséhez fog vezetni. Az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek egyes 124 időszakokban több, mint felét kormányközeli szereplők kaphatták be. Mindez azt követően történt, hogy 2014 nyarán kinevezték az Eximbank vezérigaztóhelyettesének a csekély banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben.

Külkereskedelmi célokkal nehezen magyarázható, hogy Andy Vajna 2015 novemberében 6,72 milliárd forint versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt kapott, melyből meg tudta vásárolni a TV2-t, ami az első a kormánypárti média bástyája lett. Később, 2016 áprilisában újabb 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Vajna tévéjének az Eximbank. Ezeket 2016 végén Vajna cége kereskedelmi banki hitelre cserélte. A BudaPart nevű, Orbán Viktorhoz köthető üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz kapcsolt, a Kopaszi-gátra tervezett magánberuházás, mely az első budapesti felhőkarcoló építését is magában foglalja, 2016-ban 16,5 milliárd forint hitelt kapott. A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló külföldiek is méltán számíthatnak Exim-hitelre. A Párizs Property Kft. beruházása (a Párisi udvar luxusszállóvá alakítása) amellett, hogy 2015-ben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, 6,85 milliárd forint hitelt kapott, "versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” címen. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Mário David portugál politikus fia, Pedro Vargas David az alapkezelője a 6 milliárd forintra tervezett magyar–portugál bilaterális East West European Venture Capital Fundnak, melybe az Exim is beszállt. Ennél nagyobb, 16 milliárd forintos és már európai uniós forrásokat is kezelő alapot kaptak a GB Partners alapkezelő vezetői, Gubicza Ágoston és Boris Mihály, felügyelőbizottsági tagja Holbok Sándor. Az alapra a korábbi Jeremie forrásból működő Prosperitás megszerzésével tettek szert, az Eximbankos forrás elnyerésében pedig a Rogán Antalhoz kötődő családi szálak lehettek Gubiczáék segítségére. 2017 nyarán a Vagyonkezelőt vezető Szivek Norbert közelébe is jutott 15 milliárd forint Exim-hitel. Rokoni kötelékek mozgathatták azt a 15 milliárdos hitelről szóló Eximbank döntést is, amit a Futura-házra és az Apáczai Csere János utca felőli Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egykori székházára vett fel az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Később, 2017 őszén az Eximbank hitelt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hitele váltotta ki. 2017 decemberében a kormányközeli Széles Gábor nyilatkozata és iráni újságok alapján lett egyértelmű, hogy az Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) legfeljebb 10 éves lejáratú hitele segítségével 1000 Ikarus buszt készül iráni exportra gyártani. A nemzetközi offshore botrányban is felbukkant az Eximbank, mely támogatta annak a konzervgyártó Fit Food Kft.-nek a voltszovjet tagköztársaságokba is irányuló export tevékenységét, mely szerződésben állt az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP cégekkel. Miközben a bank hitelezése végső soron a költségvetés számára jelent megnövekedett kockázatot, az Exim tevékenysége nagyban hozzájárult a kormányközeli klientúra 2014 utáni gyarapodásához. Az Exim más szempontból is politikaközeli kifizetőhelynek 125 látszik: rendezvényszervezésre rendszeresen a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzéseken is kivételezett pozíciót elfoglaló Young & Partnerst bízza meg, de a gyanús hátterű Humansoft Kft.-vel is szerződött. (fotó: Index)

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

• a) filmalkotás támogatására

• b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

• c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.