K-Monitor Adatbázis

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény.

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél.

Erőltetett menetben fejleszti a magyar hadiipart a kormány és kedvenc üzletfelei. A túlközpontosítás sokszor rossz válaszokat szül, pedig az ország biztonsága és a teljes szektor jövője a tét.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Összesen 389 milliárdhoz jutott a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában a Mészáros Lőrinc korábbi kinyújtott karja, Jászai Gellért vezette 4iG. A cég nagyot megy, egyebek mellett megvette a Digit, összebútorozik a német Rheinmetallal, és a magyar állami Antenna Hungariával, közben záporoznak rá az állami megrendelések.

Egy esetleges kormányváltás után is biztonságban lesz a 4iG, Mészáros Lőrinc korábbi érdekeltsége, amelyet nemzetközi multivá tesz az állami segítség és a német hadiipari óriás, a Rheinmetall tőkéje.

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.