K-Monitor Adatbázis

Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.

"Visszautasíthatatlan" ajánlat, jogi szigorítás és versenytárgyalások, ahol már indulni sem érdemes. Német cégvezetők tapasztalatai Magyarországon. A Német Kereskedelmi Szövetség ügyvivője Brüsszeltől vár közbelépést.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit.

A korrupció csatornáit vagy az együttműködés platformjait nyitják meg a stratégiai megállapodások? A TI legújabb tanulmánya szerint mindkettőt és egyiket sem.