K-Monitor Adatbázis

Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél.

Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.

ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT NEM KIZÁRT, HOGY A NEMZETI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁST – AZ AUTÓPÁLYÁKHOZ HASONLÓAN – KONCESSZIÓBA ADJA A KORMÁNY. LÉNYEGÉBEN PRIVATIZÁLJÁK AZT AZ ÁLLAMI INFRASTRUKTÚRÁT, AMIT UNIÓS PÉNZEN FEJLESZTETTEK FEL. AZ ÜZEMELTETÉSRE EGYETLEN SZEREPLŐ LESZ ALKALMAS, MÉGHOZZÁ AZ ORBÁN VIKTORHOZ KÖTHETŐ 4IG, AMELY AZ ÁLLAM HATHATÓS SEGÍTSÉGÉVEL AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN GYAKORLATILAG MONOPOLHELYZETBE KERÜLHET A PIACON, NEMCSAK AZ ÁLLAMI ÉS ÜZLETI SZFÉRÁBAN, HANEM A LAKOSSÁGIBAN IS. EZ ÓRIÁSI BEFOLYÁS, AMINEK ALAPJA LEHET EGY ÁLLAMI BERUHÁZÁSBAN ÉPÜLŐ KORMÁNYZATI ADATKÖZPONT IS, AMELYNEK MÁR ÉVEK ÓTA MŰKÖDNIE KELLENE GÖDÖN, DE A RÁKÖLTÖTT MILLIÁRDOK ELLENÉRE A BERUHÁZÁS SEHOL SEM TART.

A megszerzett ágazatokkal, a bekebelezett közművekkel és a szerda éjjelenként alapítványokba kitalicskázott vagyonnal választási ciklusoktól függetlenül is Orbán Viktor ellenőrzése alatt maradhat az ország gazdaságának tekintélyes része.