language

Személyek:

Szalay-Bobrovniczky Kristóf highlight_off

Kulcsszavak:

távközlés / telekommunikáció highlight_off

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Szalay-Bobrovniczky Kristóf (született Szalay Kristóf, Budapest, 1970. június 6. –) a Századvég tulajdonosa, volt londoni nagykövet, hadiipari vállalkozó, honvédelmi miniszter. Felesége Szalay-Bobrovniczky (Szentkirályi) Alexandra kormányszóvivő, testvére pedig Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár, diplomata, korábban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

1993-ban szerzett agrármérnöki diplomát Gödöllőn, ami után egy posztgraduális menedzsment képzést végzett el Párizsban (Copernic program). Eleinte pénzügyi területen tevékenykedett multinacionális cégeknél, majd 1999-től a telekommunikációs-internet szektorban töltött be felsővezetői pozíciókat. 2004-től a Heti Válasz című politikai hetilap kiadója és főszerkesztője, 2011-től pedig a magyar kormány politikai stratégiai tanácsadójának, a Századvég Politika Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, igazgatósági tagja. A budapesti Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatóságának tagja.

2014-ben Áder János köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki. 2016-2020 között magyar nagykövet volt Londonban. Tartalékos századosként éveken át többféle beosztásban is szolgált a Magyar Honvédség alakulatainál. 2014-ben a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke, 2016 áprilisa óta a szövetség első társadalmi elnöke. 2022 májusától az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere.

Vállalkozói tevékenységet is folytat: vasúti és repülőgépipari vállalatokba, valamint szórakoztatóipari cégekbe fektetett be. Andy Vajna halála után például a Garancsi Istvánnal közös tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. által megszerezte a Las Vegas Casino-csoportot: kaszinókoncessziójuk 2056-ig érvényes. 2019-ben pedig az általa alapított Magyar Vagon Zrt. a legnagyobb orosz vasútijármű-gyártóval, a Transmashholdinggal (TMH) közösen nyert meg egy 1300 vasúti kocsi gyártására szóló egymillió eurós tendert.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után?

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Egy kiváltságos szűk kör már biztosan jól jár a magyar haderőfejlesztéssel

Erőltetett menetben fejleszti a magyar hadiipart a kormány és kedvenc üzletfelei. A túlközpontosítás sokszor rossz válaszokat szül, pedig az ország biztonsága és a teljes szektor jövője a tét.

Az orosz milliárdosoknak is kulcsfontosságú, hogy Magyarország legyen Putyin trójai falova

Az üzleti életben is egyre erősebb orosz–magyar szövetségek egyengetik a hatalom birtokosainak bebetonozását.

Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
Találatok: [5]  Oldalak:   1