K-Monitor Adatbázis

Drágán vásárolt festmények, filozófusok pályázatai és egy sokat használt benzinkártya is magára vonta az elszámoltatási kormánybiztos figyelmét az elmúlt egy évben. Az [origo] megnézte, hol tart az elszámoltatás.

Nem akarta felizgatni dolgozóit, feltehetően ezért kötött szerződést két hónappal a munka megkezdése után egy céggel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, még 2009-ben. A szerződés szerint a cég segített kiválasztani és tréningezni a vagyonkezelő új gazdasági igazgatóját, az Állami Számvevőszék azonban azt állapította meg, hogy az elvégzett munka és az azért fizetett pénz nem állt arányban egymással.

A héten több leleplezés is napvilágot látott. Papcsák Ferenc közpénzek elosztására hívta fel a figyelmet, míg a Fidesz a XXIII. kerületi polgármestert szólította fel lemondásra. Kirobbant az első fideszes korrupciós botrány, amihez alig kellett több mint száz nap.

Központilag szervezett alkalmazás, indokolatlanul magas díjazás, teljesítési dokumentáció hiánya, ugyanazon munka többszöri állami megrendelése és kifizetése, magáncégek igénybevétele, aranyárú „továbbképzések” előkelő szállodákban, luxustréningeken – így minősítette Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztos az előző kormányok külsős szerződéseit.

Majdnem mindegyik cég tagadja Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos vádjait, miszerint törvénytelen tanácsadói szerződéseket kötöttek volna az előző kormányokkal.

Bár a szocialisták szerint Papcsák Ferencnek a Fidesz-KDNP zűrös ügyeit kellene vizsgálnia a vagdalkozás helyett, az elszámoltatási kormánybiztos "polipszerű" összefonódásokról beszélt bizonyos tanácsadói szerződések ügyében és jogi lépéseket ígért.

Az elszámoltatási kormánybiztos közlése szerint a filmekben látott érdekhálóként működő, "polipszerű" összefonódásokról ad számot az a több száz megvizsgált tanácsadói szerződés, amelyet 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal.

Bár két, egymással párhuzamosan működő jogi igazgatósága is van a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak, az állami cég több mint 980 millió forintot fizetett ki külsős ügyvédeknek – közbeszerzés nélkül.

Saját magára költ a kormány külsős cégek bevonásával mintegy 2,5 milliárd forint értékben a Magyarországnak rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési forrásokból – értesült a Magyar Nemzet. A négy tételből álló, az államreformot szolgáló pénzek egy részét már folyósították kormány közeli cégeknek.