K-Monitor Adatbázis

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

Kép forrása: Index

Tiborcz István (Szombathely, 1986. június 23. –) magyar jogász, ügyvéd, vállalkozó. Házas, felesége 2013 óta Orbán Ráhel, Orbán Viktor legidősebb lánya.

2009 tavaszán Tiborcz barátjával, Erdei Bálinttal négy vállalkozást alapított: ES Water, ES Gas, ES Audit és ES Light. A négy vállalkozás 2009 őszén beolvadt a 2009 nyarán alapított ES Holding Zrt.-be (az Elios Innovatív Zrt. jogelődjébe). Tiborcz 2013-ban értékesítette az Elios Innovatív Zrt-ben levő tulajdonrészét. Az Elios kapcsán 2018-ban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) javaslatára vizsgálóbizottságot állítottak fel bűnszervezetben elkövetett költségvetési gyanúja miatt.

Tiborcz 2015-ben alapította meg a BDPST Group nevű, tőkebefektetéssel, ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással, illetve szállodaüzemeltetéssel foglalkozó vállalkozását. A BDPST Zrt. 2018-ban stratégiai befektetőként megvásárolta a Konzum PE Magántőkealap részvénycsomagját az Appeninn Holdingban, amelyet 2020-ban értékesített. A BDPST Group 2021-ben a pénzügyi szektorba is belépett a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásával. A BDPST szállodaüzemeltetési tevékenységéhez  műemléki épületekhez jutott hozzá: társasága a Pannon Tessera Hospitalis fő részvényeseként megszerezte a keszthelyi Hullám (bezárt) és Helikon hoteleket, melyek ma már Paár Attila és Boda Gábor tulajdonában vannak. Emellett Tiborcz tulajdonában áll a Vörösmarty tér közelében lévő ötcsillagos Dorothea Hotel is, amely létrehozatala nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve, mivel világörökségi helyszín és nemzeti műemlék. 

(fotó: 444.hu)