K-Monitor Adatbázis

Az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF a magyar hatóságokhoz fordult 2015-ben, mert visszaélésgyanús ügyeket talált az uniós pénzeket is felhasználó belvárosi projektnél. Az OLAF-hoz korábban olyan panaszok érkeztek, hogy szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél (2012-ben az EU-nak is problémája volt a programmal, Az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzés folyt). Az V. kerületi önkormányzat szerint az OLAF állításai valótlanok voltak. Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő a hivatal főigazgatójától, Giovanni Kesslertől kért tájékoztatást az V. kerületi beruházásokról, Kessler pedig válaszlevelében azt írta, a csalásellenes hivatal 2014 végén zárta le vizsgálatát az ügyben, majd  egy igazságügyi ajánlást küldtek a magyar legfőbb ügyésznek, akit arra kértek, hogy fontolja meg jogi lépések megtételét, ezen kívül pedig az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának is küldtek egy pénzügyi ajánlást, a folyósított pénzek lehetséges visszafizetése ügyében. 

Az OLAF ajánlásának nyomán a BRFK nyomozást is indított az ügyben, 2017 májusában azonban – Polt Péter legfőbb ügyész elmondása szerint –, egyrészt mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, másrészt elévülés miatt, lezárták a vizsgálatot. 2018 januárjában a Hír TV arról értesült, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely 2017 őszén látogatott Magyarországra, súlyos szabálytalanságokat talált a projektben, és továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy a Budapest Szíve program keretében felhasznált uniós forrásokat visszakövetelik.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve  Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka 2019 márciusában, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Tiborcz István (Szombathely, 1986. június 23. –) magyar jogász, ügyvéd, vállalkozó. Házas, felesége 2013 óta Orbán Ráhel, Orbán Viktor legidősebb lánya.

2009 tavaszán Tiborcz barátjával, Erdei Bálinttal négy vállalkozást alapított: ES Water, ES Gas, ES Audit és ES Light. A négy vállalkozás 2009 őszén beolvadt a 2009 nyarán alapított ES Holding Zrt.-be (az Elios Innovatív Zrt. jogelődjébe). Tiborcz 2013-ban értékesítette az Elios Innovatív Zrt-ben levő tulajdonrészét. Az Elios kapcsán 2018-ban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) javaslatára vizsgálóbizottságot állítottak fel bűnszervezetben elkövetett költségvetési gyanúja miatt.

Tiborcz 2015-ben alapította meg a BDPST Group nevű, tőkebefektetéssel, ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással, illetve szállodaüzemeltetéssel foglalkozó vállalkozását. A BDPST Zrt. 2018-ban stratégiai befektetőként megvásárolta a Konzum PE Magántőkealap részvénycsomagját az Appeninn Holdingban, amelyet 2020-ban értékesített. A BDPST Group 2021-ben a pénzügyi szektorba is belépett a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásával. A BDPST szállodaüzemeltetési tevékenységéhez  műemléki épületekhez jutott hozzá: társasága a Pannon Tessera Hospitalis fő részvényeseként megszerezte a keszthelyi Hullám (bezárt) és Helikon hoteleket, melyek ma már Paár Attila és Boda Gábor tulajdonában vannak. Emellett Tiborcz tulajdonában áll a Vörösmarty tér közelében lévő ötcsillagos Dorothea Hotel is, amely létrehozatala nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve, mivel világörökségi helyszín és nemzeti műemlék. 

(fotó: 444.hu)