K-Monitor Adatbázis

Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.

2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.

Az Elnöki Őrség parancsnokának és a taktikai támogató csoport volt vezetőjének a telefonszáma is előbukkant a célpontok adatbázisában.

Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja.

Az exújságíró-pilóta mégis azért gyanakszik arra, hogy médiás kapcsolatai miatt kerülhetett célkeresztbe, mert legalább egy esetben biztosan ez történt. Évekkel ezelőtt ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei személyesen találkoztak vele, hogy megkérjék, Orbán Viktor miniszterelnök magánrepülőzésével kapcsolatban ne adjon újságíróknak információkat. Később olyan is előfordult, hogy egy megfigyelőkocsinak tűnő jármű parkolt le állandó lakcíménél. Pegasus-célponttá válása idején pedig éppen az egyik magyar titkosszolgálat ültette le több alkalommal is elbeszélgetni. (...) Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus.

Nem vette meg és nem használja a Pegasus kémszoftvert a külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatal a miniszter szerint.

A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Kósa Lajos bakizott, mikor beismerte, hogy az állam megvette az izraeli kémszoftvert.

A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével.

A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.