K-Monitor Adatbázis

2006 decemberében döntött a kabinet a kormányzati negyed megépítéséről, az építkezés helyének pedig a Nyugati Pályaudvar mögötti területet jelölték ki. A projekt nagyságrendileg 150 milliárd forintot emésztett volna fel. A Fidesz 2007-ben a Legfőbb Ügyészséghez fordult annak érdekében, hogy kivizsgálják a kormányzati negyed megépítésének levezénylésére létrehozott projektiroda vezetői és egyes politikusok közti kapcsolatokat. A felállított projektbíráló bizottságokban ugyanis számos olyan személy neve bukkant fel, akik a Szilvásy György akkori titokminiszter által igazgatott Altus Rt.-vel álltak kapcsolatban. Mint kés < script src="http://k-monitor.hu/tinymce/jscripts/tiny_mce/themes/advanced/langs/hu.js" type="text/javascript"> őbb kiderült, a projektbizottságokban ülő személyekhez köthető cégek több megbízást is kaptak a kormányzati negyeddel kapcsolatban.

A kormányzati negyed megépítését később leállították. A terv megvalósítására ugyanakkor több mint 9 milliárd Forintot már elköltöttek. Ebből 8,5 Mrd Ft lett kifizetve a telek felvásárlása, 533 millió Ft a projekt lebonyolítására, 100 millió Ft személyi kiadásokra és munkabérre, továbbá 301 millió Ft a projekt lezárására. (Egyes sajtóértesülések 11,5 milliárd Forintról szólnak, amelyből 3,5 milliárd ment el a projektre.)

Az ügyben vizsgálat csak az ÁSZ korábbi jelentése kapcsán indult, amely több  szabálytalanságot is feltárt az ügylettel kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozóiroda 2009-ben indított nyomozást a projektiroda ellen hűtlen kezelés gyanújával.

Kárösszeg: 3 500 000 000 Ft (forrás: MNO)

Kapcsolódó cikkek:

Stop.hu: Kormányzati negyed: sokkal többet tapsolt el a kormány?

Heti Válasz: Negyeddöntő

NOL: Kormányzati negyed: ügyészségi nyomozás

Tocsik Márta ellen a Legfőbb Ügyészség 1996-ban indított polgári pert csalás gyanújával, majd az ügyben egy évvel később büntetőeljárási folyamat is megkezdődött. A jogásznő az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján mintegy 804 millió forintos sikerdíjban részesült az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos követelések ügyében folytatott közvetítői tevékenységéért – a vádirat szerint azonban a pénzért érdemi munkát valójában nem végzett.

A csaknem 12 évig húzódó eljárás során több egymással ellentmondó ítélet is született (lásd a kronológ iát), mígnem 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság meghozta a jogerős határozatot. Eszerint Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíjból 80,7 millió forint jogosan illet meg, 578 millió forintot és annak kamatait azonban vissza kell fizetnie az ÁPV Rt.-nek. E döntéssel azonban az ügy még nem zárult le, Tocsik és az ÁPV Rt. közötti jogvita ugyan is még folyamatban van.

A botrány, túl azon, hogy a rendszerváltás után egyike volt az első nagyobb leleplezett korrupciós bűncselekményeknek, politikai körökben is vihart kavart, az eset kivizsgálásáért parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak.

Tocsik Márta a rendőrségen tett első (később visszavont) vallomásában azt állította, hogy Boldvai László, az MSZP akkori pénztárnoka és Budai György, SZDSZ-közeli vállalkozó azzal zsarolta, hogy csak akkor végezheti tovább közvetítői tevékenységét, ha a pénz egy részét az általuk megnevezett Arany Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek utalja át. A két férfit befolyással üzérkedés vétségével előbb 10 hónapos letöltendő fogházbüntetésre ítélték, később azonban jogerősen felmentették.

Az ügy következtében Horn Gyula miniszterelnök megvált Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől, majd büntetőeljárás megindítását követően az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjait is menesztették.