K-Monitor Adatbázis

Kocsis István (Pusztavám, 1952. január 30. –) gépészmérnök, iparvállalati vezető.

Vegyipari gépészeti technikumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban. Egyetemi tanulmányai után az egyetem Gépelemek tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd 1991-től rövid ideig a Gépszerkezettani Intézet adjunktusaként. Egyetemi évei alatt a dr. Münich Ferenc, majd Kármán Tódor Kollégium igazgatói tisztét is betöltötte 1985-től.

A rendszerváltás után ipari vezetői és iparpolitikai feladatokat kapott. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója. 2008-tól a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója. Erről a posztról 2011. szeptember 4-én közös megegyezéssel, azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül távozott.

Kocsis István ellen a rendőrség büntetőeljárást folytatott a BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt. A büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult. Kocsis Istvánt emellett 5 év börtönbüntetést szabott ki a Kúria 2019-ben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A vád szerint Kocsis 2006 és 2008 között hat társával együtt indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Kocsis végül 2023 őszén, 3 év 4 hónap letöltése után szabadult a kecskeméti “parkettásnak” nevezett büntetés-végrehajtási intézetből.

Tombor András millárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere. 1996-ban megalapította a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), majd az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A 2002-ben elvesztett választás után visszatért az üzleti világba és több évig a Multireklám nevű plakátcégnél dolgozott, ennek eladása kapcsán került üzleti kapcsolatba Csányi Sándorral. 2008-tól többek között az UD Zrt-ügy kapcsán lehetett nevével találkozni, aki lehallgatási anyagok szerint a céggel tárgyaltDávid Ibolya, volt MDF-elnök elleni információk gyűjtéséről.

2014-től a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke lett – emellett az azóta bedőlt, állami Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnök megbízását is megkapta. 2016-ban Habony Árpád hitelezőjeként tűnt fel és szerzett széleskörű ismertséget. Ugyanebben az évben a Visus Invest Kft.-n keresztül bevásárolta magát az Andy Vajna-féle TV2-nek is beszállító Atmedia reklámügynökségbe, amely az első évben megháromszorozta bevételét. 2017-ben megszerezte a Mandiner hírportált, az M3-as metró felújítása kapcsán pedig Kocsis Istvánnal együtt az orosz Metrovagonmas-kocsik mellett lobbizott. 2020-ban kiszállt a hirdetési piacról és átadta az Atmedia Zrt-t Mészáros Lőrincnek és Vida Józsefnek, majd áttérve a légiiparra a katonai kiképzőgépeket gyártó és az Airbusnak is beszállító cseh repülőgépgyárba vásárolta be magát a Vodochody Holdings HU Kft.-n keresztül. Tombor a hírek szerint a bedőlt e-jegyrendszerből is profitálhatott. 2022-től a Budapesti Erőmű igazgatósági tagja.

Kép: Index.hu