K-Monitor Adatbázis

Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.

Az a salátatörvény, amelyet március 31-én éjfél előtt pár perccel a kormányoldal benyújtott, és amely csökkentené a polgármesterek hatáskörét, a Városligetben pedig utat nyit az építkezésnek, valamint több felsőoktatási intézményt alapítványi fenntartású intézménnyé teszi, nos, ennek egyik paragrafusa a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás.

Arra kap most pénzt a projekt két évvel a kezdete után, ami józan paraszti ésszel alapvetőnek tűnik: akadálymentesítésre és közművek tervezésére.

Bőkezű támogatást hagyott jóvá a kormány az új alapítványa, a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozására és működtetésére. Az alapítvány miatt kiköltöztetik a Budavári Palotából a Nemzeti Galéria kőtár és gótika gyűjteményeit, az épületrészt 940 millióért fel is újítják.