K-Monitor Adatbázis

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány jelentős állami támogatás mellett nem először képezheti a tanárokat, ezúttal is egy ismerős céggel. Az egyik tulajdonossal Schmidt Mária – az alapítvány főigazgatója és kuratóriumi tagja – többször is közösen publikált oktatási anyagokat. A pedagógusokat két négycsillagos szállodában képzik egy online tananyagra, de személyes részvétel mellett.

Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projetnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája.

A kormány ad 466 millió forintot a produkcióra, a fővédnök Kásler Miklós lesz. Tavasszal egész Kárpát-medencében bemutatják a darabot egy turné keretében.

Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásaiból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól és az állam nemzetpolitikai pénzosztójától, a Bethlen Gábor Alaptól. A kormányközeli álcivil világba betagozódó Rubicon Intézet nemrégiben a „baloldali összefogásról” tartott előadást a szintén hasonló támogatásokból létrehozott Scruton kávéházban.

Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.

Rákay Philip lesz az egyik producer. Korábban úgy volt, hogy film készül majd.

Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.

Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.