K-Monitor Adatbázis

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.

Újra a tévében járt Lentner Csaba, a Matolcsy-alapítványok kurotóriumi tagja, aki legutóbb a HírTévében vezette le, hogy igazából nem is közpénz az MNB pénze, és nem is azzal volt baj, ahogy ezt baráti zsebekbe folyatták („ugyan, néhány milliárd”), hanem azzal, hogy ez kiderült (azt is elmondta akkor, hogy az Alkotmánybíróság hátbadöfte Matolcsy Györgyöt).

Azt már a korábbi dokumentumokból is tudtuk, hogy az MNB alapítványai számára fontos az MNB elnökének munkásságáról megjelent könyv támogatása, hiszen összesen 68,2 milliót fordítottak a Sakk és póker című kötetre, ami Matolcsyról szól.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

A Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) maradéktalanul tartsa be a vonatkozó törvényi előírásokat, és szabályszerűen számoljon el a közpénzekkel! – követeli az Állami Számvevőszék.