Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Az egyetem sokáig nem hozta nyilvánosságra, hogy kikből is áll az a bizottság, amelynek a Schmitt Pál elleni plágiumvádat ki kell vizsgálnia. Tóth Miklós dékán a most lezárult vizsgálat bejelentésekor azt nyilatkozta: azért van szükség rá, hogy a testület összetétele és munkája a jelentés elkészültéig titokban maradjon, hogy a tagok zavartalanul és pártatlanul dolgozhassanak.
A köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában „messzemenőkig” visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. A nyilatkozat alapján, úgy tűnik, az államfő nincs tisztában a plágium fogalmával.
Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban.
Mai, első hivatalos programján szembesülhet plágiumgyanús doktori disszertációja botrányával Schmitt Pál, ám aligha valószínű, hogy érdemi magyarázattal áll elő. Az államfő csütörtökön az egri Eszterházy Károly Főiskolára látogat - ott tanít Kertész István is, aki summa cum laudéval minősítette a dolgozatát. Ha be is bizonyosodik, hogy az államfő "kreatívan hasznosította" 1992-ben egykori sportdiplomata kollégája kéziratát, a szerzői jogok megsértése már régen elévült.
Elkenné a Schmitt Pál államfő körül kialakult plágium-botrányt az Orbán-kormány, illetve a Fidesz. Ugyan tegnap már a jobboldali értelmiségi holdudvar is a köztársasági elnök távozását követelte, a miniszterelnök szóvivője "bulvárkacsának" minősítette a gyanút, és a Semmelweis Egyetem sem vizsgálja Schmitt disszertációját.
