K-Monitor Adatbázis

Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.

Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.

Az újonnan modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok között van olyan, amelyik semmilyen konkrét vagyonelemhez nem jut, de olyan is, amelyik csak üres telkeket kap. Két esetben a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypaketthez juttatják őket, sőt az egyik új fenntartó egy stadionos cég felét is megkapja.

Rovó László úgy véli, "nyilván számos előnye van" az egyetem átalakításának, és szerinte ha garanciákat kérnek az intézmény függetlenségére, akkor azokat meg is fogják adni. Hozzátette: nincs semmiféle nyomás, hogy az alapítványi fenntartás mellett döntsenek.

Az innovációs és technológiai miniszter állítása szerint az intézményekre bízza, hogy leválnak-e az állami költségvetésről.

Bács Zoltán szerint sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén. Úgy látja, hogy csak a jogviszonyban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest.

Botka László polgármester kihívója, illetve Rovó László rektor is kiválasztott lehet a tervezett testületben.

Az egyre zsugorodó felsőoktatás is magán hordozza a Fidesz-kormány kézjegyét, többek között a kancellári pozíció létrehozásával. Tavaly októberben, mikor az új poszt új embereit bejelentették, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta: a menedzser-szemléletet szeretnék erősíteni a felsőoktatásban. A tudomány és az oktatás kérdéseit meghagyták a rektoroknak, a kassza kulcsát viszont odaadták a kancellároknak, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ezzel a magyar munkaerőpiacon létrehoztak egy új menedzser-típust.