K-Monitor Adatbázis

Bánki Erik (Szekszárd, 1970. május 26. –) magyar politikus, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tagja, országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.

1989-ben belépett a Fideszbe, egyik alapítója lett a párt mohácsi csoportjának. 1995-98 között a Harkányi Gyógyfürdő zrt. felügyelőbizottságának majd igazgatóságának tagja. 1998. június 18. és 2012. június 18. között és 2014 májusától országgyűlési képviselő. 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának az elnöke. Közben két évig 2012-től 2014-ig az Európai Parlament képviselője volt. 2016. március 1-jén az országgyűlés elfogadta az általa benyújtott törvénymódosítást, amely kivette a Magyar Nemzeti Bank alapítványait a köztulajdonból, így 250 milliárd Ft közvagyon sorsa vált ellenőrizhetetlenné. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a törvény ebben a formában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. A gazdasági bizottság elnökeként 2017-ben mivel megtagadta a válaszadást a TI Magyarország által a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésre, ezért a szervezet pert indított a gazdasági bizottság ellen. A Fővárosi Törvényszék ítélete (2017. január 19.) alapján köteles lett volna az adatokat kiadni, erre azonban később sem volt hajlandó. Három hónap múltán is csak egyetlen ilyen vállalkozásét.

Bánkinak a vagyonnyilatkozata szerint van egy németországi cége, aminek az ügyvezetője egy olyan ember, aki magyar cégeivel rendszeres nyertese a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közbeszerzéseinek. De ebből a cégből Bánkinak a nyilatkozata szerint nincs feltüntetett jövedelme. A vagyonnyilatkozatban feltüntetettek és Bánki korábbi üzleti tevékenysége más esetekben is aránytalanságokat mutat.

A pécsi Tüke Busz Zrt. által 2015-ben kiírt közbeszerzésen csak a holland Bus&Coach Trade BV indult egy olyan buszflottával, melyről a Tüke akkori fejlesztési vezérigazgató-helyettesét, Paiger Istvánt már 2014 decemberében értesítette a Volvo Hungária Kft. vezetője. A buszokat azonban 2015 áprilisában jóval drágábban vásárolták meg, mint azt korábban a Volvo Hungária Kft. által ajánlott közvetítő kínálta. A Volvo közvetítője 123 buszt kínált 2,8 milliárdért, végül azonban a Tüke 115 buszt vett meg 3,5 milliárd forintért. Közbeszerzési szakemberek szerint a Tüke Busz Zrt.-nek módja lett volna arra, hogy pályázatukat eredménytelennek nyilvánítsák, hiszen előzetes ismeretük volt arról, hogy olcsóbban is hozzájuthatnak a buszflottához, így a pályázati eredmények kihirdetése előtt megállapíthattak volna egy 2,8 milliárdos maximum fedezetet a programra. A pályázaton nem indult az eredeti tulajdonos, a Bus&Coach megszerezte a Volvo-flotta továbbértékesítési jogát, tudva, hogy a Tüke azt megfogja venni, akár emelt áron is. Paiger István a beszerzés lezárulta után távozott a Tükétől, viszont családjának cége, az Autópark 2010 Kft. hozta be a buszokat az országba, és Paiger vette át őket külső tanácsadóként. A szállításért a Bus&Coach fizetett az Autóparknak, az átvételért pedig a Tüke Paigernek. A Bus&Coach régóta üzletkapcsolatban állt a Tükével, így felmerült a gyanú, hogy a város önkormányzatától jutottak ahhoz az információhoz, hogy érdemes megszerezni a buszállományt. A város és a cég vezetése azzal védekezett, hogy közbeszerzés nélkül nem vehették volna meg a flottát közvetlenül a tulajdonostól, erre azonban nem is kerestek másik jogi opciót.

2016 nyarán Szakács László Baranya megyei MSZP-s képviselő nem kapta meg a busztender iratait az önkormányzattól, így pert indított, amit első fokon megnyert, ám a Tüke fellebbezet, így másodfokra került az ügy. 2017-ben Szakács kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész elismerte, hogy 2016. novembere óta nyomoznak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, azonban a nyomozással járó sok munkára hivatkozva nem tudott arra válaszolni, hogy mikorra várható a vádemelés. 2017 szeptemberében a pécsi önkormányzat kormánypárti frakciócsoportja létrehozott egy „stratégiai irányító” testületet, melynek tagjai Páva Zsolt fideszes polgármester és a két alpolgármester Csizi Péter és Hoppál Péter voltak. A testület létrejöttének oka a város eladósodása volt, azonban Csizi Péter ellentmondásos nyilatkozatai miatt az ellenzék azzal gyanúsította őket, hogy Páva Zsolt polgármester kezéből vették át a hatalmat. Páva Zsolt elismerte 2017. május 30-ai közgyűlésen, hogy a város adóssága 5 milliárd forint, három hónappal később Csizi azonban 7 és fél milliárdról beszélt. A tartozás ily mértékű növekedését senki sem részletezte. A kormánypárti politikusok az eladósodás okaként a 2009 májusáig vezető szocialistákat tartották, akik hagyták, hogy a város buszállománya olyan mértékig leamortizálódjon, hogy 6 milliárdos hitelt felvéve kelljen azt megújítani. Ez az érv azért sántít, mert a Tüke Zrt. 2015-ben vásárolta meg a buszokat, melyekre a város felvette a hitelt. A rendőrség 2018 szeptember 9-ig meghosszabbította a közbeszerzéssel kapcsolatos nyomozást, melyben még a gyanúsított felelősségre vonására sem került sor. Polt Péter ellenzéki politikusoknak adott válaszából kiderül, hogy terrorizmus finanszírozására utaló adatokat nem találtak.

Pécs irányítói azt ígérték, hogy 2020 december 1-ig visszafizetik tartozásaikat, ennek egyik eszközeként 549 millióval szándékozzák csökkenteni a tömegközlekedés önkormányzati kiadásait. Emiatt a Tüke Zrt. 3-25 százalékkal emelte 2018 augusztusában a jegyárakat, a buszok által megtett kilométereket pedig szeptembertől rövidítették.  A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság nyilatkozata alapján a nyomozást nem zárták le szeptember elején, a gyanúsítás ténye azonban megváltozott különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújáról befolyással üzérkedés bűntettének gyanújára.