language

Lapok:

168 óra highlight_off

Kulcsszavak:

túlárazás / pénznyelő highlight_off

168 óra

1989-ben alapították, kezdetben a Magyar Rádió azonos nevű, heti rendszerességgel jelentkező műsorainak átiratait közölte. Csütörtökönként jelenik meg, baloldali, liberális irányvonalat képvisel, alapító főszerkesztője Mester Ákos volt, aki a Magyar Rádió műsorait szerkesztette. A lap kiadója a Neuman Péter által vezetett Telegráf Kft., melynek 2015-ben az összetett tulajdonosi hátterű Brit Média Befektetési Kft. vált a többségi tulajdonossá, mely cégnek tulajdonjoga van a Klubrádióban is. 2016-ban a felvetődtek a hírek, miszerint a tulajdonosi átfedés miatt közös online szerekesztőséget hoznak létre a rádióval. Ugyanez év április 1-én új főszerkesztőt neveztek ki, Tóth Ákos személyében. A 2000-es évek elején produkált 35 ezres pédányszám eladáshoz képest napjainkra nagymértékben visszaesett az értékesített lapok száma, átlagosan valamivel több, mint 10 ezer darabot adnak el belőle.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Két iskolát is több mint másfél milliárddal drágábban építenek, újítanak fel Érden Mészáros Lőrinc gyerekei

A becsült árnál 43 százalékkal többe fog kerülni az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése - derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből. Az érdi fideszes önkormányzat nettó 3,79 milliárd forintra lőtte be a költségeket, de a Mészáros Lőrinc gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. legelőnyösebbb, nyertes ajánlata nettó 5,44 milliárd forintról szólt.

Több százmillió forint EU-s támogatással csalhattak Tamásiban, két nyomozás is indult lapunk cikke után

Már két nyomozást is elindítottak, több feljelentés pedig folyamatban van cikkünk nyomán az EU-s pénzek felhasználása ügyében.

Pénzszórásban már világbajnok az Orbán-kormány, remény sincs, hogy megmondják, konkrétan mennyit nyerünk az egésszel

Követhetetlen tempóban növekedtek a magyarországi vizes-világbajnokság költségei az elmúlt hónapokban. Senki sem tudja, mi lett a kiadások végösszege, legutóbb Seszták Miklós fejlesztési miniszter 130 milliárd forintról beszélt, szemben a legelőször jogszabályba foglalt – még a ­2021-es vb-re tervezett – 14 milliárddal. Az esemény felelőseként a magyar rendezést úgy minősítette, hogy ez „minden idők legnagyobb nemzetközi eseménye, amelyet valaha ezen a földön szerveztek”. De még a Földön sem sikerült soha senkinek ilyen drágán megrendeznie vizes-világbajnokságot. A legutóbbi, kazanyi verseny például hatodába került a magyarnak, Mexikó pedig azért lépett vissza az idei rendezéstől, mert sokallta az átszámítva 26 mil­liárd forintra taksált kiadásokat.

Ugyan már, mi köze az önkormányzatnak az uniós pénzekhez? – Kis magyar abszurd Tamásiban

A Tolna megyei, mintegy kilencezres lélekszámú Tamási önkormányzata már korábban is kereszttűzbe került az uniós pályázati pénzek felhasználása miatt: két büntető­­eljárás már folyamatban van. Most újabb kérdések merültek fel: számos dokumentum jutott el lapunkhoz több száz milliónyi uniós pénz nem rendeltetésszerű felhasználásáról, munkahelyet biztosító gerendaházról, amely megépülése óta a helyi tornatanár otthona, gazdaságfejlesztési céllal a helyi termelőknek felújított boltról súlyosan túlárazott tételekkel, de hallottunk egy Tamásiban sosem látott lánctalpas kotrógép beszerzéséről is. Odautaztunk, hogy személyesen is reagáljanak a település vezetői. Nem akaródzott nekik.

Közbeszerzésen lopott ország – A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.

Nem versenyfutás az uniós pénzek kiszórása

Messze megelőzünk mindenkit az uniós pályázatok gyors kiírásában és a források időarányos lekötésében. A rohamtempó erőltetése helyett azonban inkább a támogatások felhasználásának hatékonyabbá tételére és a korrupciós elemek megszüntetésére kellene törekedni.

A világ szeme rajtunk lesz! – Fürjes Balázs az átláthatóságról, a finanszírozásról és az esélyekről

Budapest számára Barcelona a jó példa. A barcelonai olimpia igazi sikertörténet. A diktatúra utáni átmenetet zárta le Spanyolország az olimpiával, és nyitott új korszakot. A gazdaságnak, a turizmusnak és a katalán léleknek nagyon jót tett az olimpia, e nélkül a város nem tartana ott, ahol – nyilatkozza lapunknak Fürjes Balázs, a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázat vezetője.

Kállay László: Még nem találták ki azt a szabályozást, amely meggátolná a korrupciót

Néha az az érzésem, hogy a kormányzat és a gazdasági holdudvara azt próbálgatja, hol van a lakosság tűréshatára a korrupcióval szemben. Úgy látszik, eddig nem lépték át azt a határvonalat, amiért már politikai büntetés jár – nyilatkozta a 168 Órának Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, fejlesztéspolitikai szakértő. Ameddig így marad, mindegy, hogy hányszor és hogyan változik például a közbeszerzési törvény, a lopás nem a jogszabályoktól függ. A korrupció sokkal inkább szándék, szokás és elfogadás kérdése.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>