K-Monitor Adatbázis

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy.

Semjén Zsolt vadásztársasága a lehető legtöbbet kapta a pályázható pénzből.

Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége.

Csaknem 40 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésben. Elvesznek pénzt a Honvédségtől, a közneveléstől és az állami beruházásoktól, hogy több jusson a Nemzeti Filmintézetre, Rogánnak kormányzati kommunikációra, gazdaságfejlesztésre és a közösségi közlekedés szinten tartására.

Az első félévben a költségvetésben szereplő 72 úgynevezett kiadási előirányzat összesen 20 686,8 milliárd forintot költött el. Ezek között a kiadási előirányzatok között szerepelnek a minisztériumok, az országgyűlés és az elnöki hivatal, a független állami szervek, mint a számvevőszék, a bíróságok, ügyészségek, de például az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások, a helyi önkormányzatok támogatása vagy az egészségügyi és nyugdíjalap kiadásai is megjelennek benne. Ezek a költségvetési törvény értelmében összesen 42 813,28 milliárd forintot költhetnének el ebben az évben, vagyis félévkor a kiadások összességében 48,3 százalékon álltak. De ezen belül nem meglepő módon hatalmas szórások vannak.

Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.

Közzétette újabb negyedéves beszámolóját a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, ezúttal a kommunikációs feladatok ellátásáról. Itt már emelték a tétet: összesen 14,2 milliárd forint sorsáról döntöttek. A legtöbb pénzbe az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” került. De jutott azért a Családbarát Magyarország kampányra és a közmédiának is.

A Miniszterelnökség 2021-ben az Antall József Tudásközpont átvilágítása után bejelentette, hogy megszünteti az intézmény állami támogatását. A vizsgálati jelentést azonban hiába kértük ki közadatigénylésben, nem adták ki. A tárca arra hivatkozott, hogy az anyag jövőbeli döntés megalapozását szolgálhatja, és a nyilvánosságra kerülése „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné. Perre mentünk a jelentésért, a bíróság pedig lesöpörte a Miniszterelnökség érvelését, és az anyag kiadására kötelezte Gulyás Gergely tárcáját. Az ítélet jogerős.

Február elején a Honvédelmi Minisztériumtól megkapott adatok alapján megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik katonai repülőgépes útján 5,5 millió forintba került a fedélzeti fogyasztás. A külügy ezután azt közölte, hogy a miniszterrel egy 49 fős, vállalatvezetőkből álló delegáció utazott Egyiptom és Bahrein fővárosába, és az ő ellátásukról is gondoskodtak. Kikértük a listát, amin 49 ember és 47 vállalat neve szerepel. Van olyan cég, ahonnan ketten is mentek, és van olyan személy, aki egyszerre két vállalkozást is képviselt az úton.