K-Monitor Adatbázis

Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés.

Lázár János győzelmi jelentésbe csomagolva ismerte el, hogy csúszik a geszti Tisza-kastély felújítása, de az sem egyértelmű, hogy mire fogják használni, ha elkészül.

A Parlament műemlék, így bármilyen felújítás nem olcsó benne, de elég soknak hangzik az egyik nagyobb tárgyaló megújítása 816 millióért, ami 5,1 millió négyzetméterenként. És ez még nem is az átfogó belső rekonstrukció, amit a pénzhiány miatt egyelőre csak terveznek, de nem kezdenek el.

Az 1875-ben épült kastély felújítása három évig tartott és bő 3 milliárd forintba került. Az összeg felét az Európai Unió biztosította. 2022 márciusában kormánypárti politikusok avatták fel az ingatlant, olvasónk fotói alapján azonban a külső homlokzat már rossz állapotban van. A beruházásért felelős Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési NKft. szűkszavúan reagált az Átlátszó megkeresésére.

Sem a beruházó állami projektcég, sem a leendő tulajdonos református egyház nem válaszol arra, elkészül-e időben a rekonstrukció, illetve mi lesz a sorsa a 11 milliárdból megújuló épületnek.

Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.

A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.

A Budai Várban a Teherelosztót az építészszakma tiltakozása ellenére lebontották, hogy legyen hely az Országos Levéltár nem megépült szárnyának. Műemléket is ledózerolnak, ha kell a hely, de nem csak befektetői érdekből.