K-Monitor Adatbázis

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

1972. január 31-én született Budapesten, 1992-ban Ausztriában, 1993-ban Amerikában folytatott tanulmányokat. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (1994, történelem-magyar szak) valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán végezte (1999), majd 2003-ban jogi szakvizsgát tett. 

Politikai pályáját 1989-ben kezdte az MDF I. és XII. kerületi szervezetének tagjaként, választmányi és elnökségi tisztséget is betöltött. 1996-tól az MDNP tagja, I. és XII. kerületi alelnöke, a Fidelitas tagja. 1998-tól 2006-ig a XII. kerületi Önkormányzat fideszes képviselőjeként tevékenykedett.  2013-tól a Fidesz Pest Megye 5. választókerületének elnöke, 2014-től a térség országgyűlési képviselője.

2014-től a Fidesz-frakció szóvivőjének jelölték, egy évvel később a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkárává nevezték ki. 2018-től a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, 2020. január 3-tól pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtikára. 2023 júniusában Orbán Viktor őt jelölte igazságügyi miniszternek a távozó Varga Judit helyére.

Kormányzati szerepvállalása előtt a Biczi és Tuzson (kilépése után Biczi és Turi) ügyvédi iroda tagja volt, ekkoriban az iroda több fideszes önkormányzatnak is dolgozott. Az ügyvédi iroda közreműködött abban is, hogy megtisztítsák a terepet a gödi Samsung akkumulátorgyára előtt. A választókörzetében található gödi különleges gazdasági övezetnek a megyéhez befolyó adóbevételeiből visszaosztott támogatások később százmilliós nagyságrendben kerültek Tuzsonhoz köthető civil szervezetekhez. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület, a Dunakanyar Média Alapítvány, a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány vagy a Jelen Vagyok Tehetséggondozó Egyesület mind egy-egy olyan helyi médiumot működtet a 10-20 milliós támogatásokból, amely rendszeresen készít interjúkat Tuzsonnal, és bírálja a helyi ellenzéket.