K-Monitor Adatbázis

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.

2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

2008. január-február: Az NBH foglakozni kezd az UD Zrt. ügyeivel. A nemzetbiztonsági akcióban lehallgatták többek között a cég két tulajdonosának és két alkalmazottjának telefonjait. A háromnegyed évig folyó operatív megfigyelésben több órányi lehallgatási anyag keletkezett.

2008. tavasz-nyár: A cégnél megszaporodnak az APEH- és munkaügyi vizsgálatok.

2008. augusztus 1.: Az UD igazgatója, Tóth János és az OTP-elnök, Csányi Sándor mobiltelefonon beszélgetést folytat Tombor András felvetéséről, arról, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára".

2008. szeptember 10. délelőtt: Laborcz Sándor feljelentést tesz a rendőrségen az UD-sek ellen. Az NBH főigazgatója lőfegyverrel való visszaéléssel, államtitoksértéssel, több rendben számítógépes visszaélésekkel és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával jelentette fel a két cégvezetőt, Horváth Józsefet és Tóth Jánost, valamint az alkalmazottak közül, Morvai Tamást és a cég informatikusát. Mindannyian voltak az NBH alkalmazottai.

2008. szeptember 10. este: A Népszabadság még lapzárta előtt megtudja, hogy a titkosszolgálatokért felelős miniszter, Szilvásy György egy folyamatban lévő bűnügy miatt péntekre soron kívüli ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági kabinetet. A hírt a lap értesüléseire hivatkozva még az éjjel kiadja az MTI is.

2008. szeptember 10.: Dávid Ibolya, szeptember 12-i sajtótájékoztatóján azt állítja, hogy két napja érkezett hozzá postán egy feladó nélküli borítékban Tóth és Csányi telefonbeszélgetésének hangfelvétele. Eszerint az MDF elnökéhez 10-én juttatta el a máig ismeretlen lehallgató a CD-t. - Ellenzéki politikusok szerint a hangfelvételt nemzetbiztonsági forrásokból juttatták el Dávidhoz. - Nemzetbiztonsági források szerint a felvétel küldőjét máshol kell keresni: a hanganyag például bekerülhetett a nyomozati anyagba is, vagy a telefonszolgáltatóknál is történhetett az illegális rögzítés. - A feljelentés a boríték megérkezésének napján került a rendőrséghez. Mobilszolgáltatóknál nem kezdődött vizsgálat a lehallgatásról, de nincs vizsgálat az NBH-nál sem.

2008. szeptember 11.: A Népszabadság szerint magántitok jogosulatlan megismerésének gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya, miután felmerült a gyanú arra, hogy egy internetszolgáltató elleni támadással illetéktelenek milliónyi postafiók tartalmába tekinthettek be.

2008. szeptember 12. reggel: Almássy Kornéllal, az MDF Dávid Ibolyával szemben induló elnökjelöltjével telefonon közlik, hogy egy Dávidhoz eljuttatott hangfelvétellel bizonyítható, külsős pénzek segítségével akart végrehajtani egy hatalomváltást a pártban. Felszólítják, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. Kiderül, hogy a mailfeltöréssel vádolt cég az UD Zrt.Almássy Kornél egy rögtönzött sajtótájékoztatón bejelenti: megzsarolták, arra akarják kényszeríteni, hogy lépjen vissza, ő azonban kitart. Dávid Ibolya bemutatja a hangfelvétel szövegét a sajtónak. A pártelnök a CD-vel az ügyészséghez fordul. Az ügyészség öt nap múlva bejelentette, hogy ejtette a feljelentést. Az indoklás szerint az információgyűjtés nem valósult meg, legfeljebb magántitok jogosulatlan megismerése miatt lehetne eljárást indítani. A hvg.hu leközli a hanganyagot. Majd néhány óra múlva kiderül, hogy Csányi Sándor és Tóth között zajlott a beszélgetés, valamint, hogy Stumpf Istvánt és Tombor Andrást emlegetik az MDF-es akció kapcsán. Almássy újabb telefonhívást kap, majd másnap reggel támogatói számára is váratlanul lemond az MDF választmánya előtt a jelöltségről.

2008. szeptember 13.: A Népszabadság cikke szerint Szilvásy György a nemzetbiztonsági kabinet zárt ülésén előz nap arról beszélt, hogy a cég jogosulatlan és titkos adatgyűjtésének egyik célpontja a kormányzati informatikai rendszer gerincvezetéke volt.

2008. szeptember 16.: A Népszabadság cikke szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépére telepítettek nyolc hónapja kémprogramot, és ennek felfedezése után kezdődött el az UD Vagyonvédelmi Zrt. elleni fedett akció. A rendőrség "számítógépes rendszerek elleni bűncselekmény" gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen, a feljelentéshez mellékelt "iratokat és elektronikus adathordókat" szakértők vizsgálják - lap szerint. Szakértők később azt állították, hogy a kémprogramok telepítőinek kilétét legfeljebb indirekt módon, az ellopott információk megtalálásával lehet felfedni. - A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 18.: A HVG cikke szerint Bajnai Gordon gazdasági minisztert is megfigyelték UD-cégcsoport emberei, legalábbis ilyen hírek érkeztek a nemzetbiztonsághoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról. Bajnai megfigyeléséről az NBH és Szilvásy sem nyilatkozik.

2008 szeptember 19.: A Népszabadság cikke azt állítja "hivatalosan meg nem erősített információkra" hivatkozva, hogy az UD Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról, Keller Lászlóról és a Pénzügyminisztérium egy szakállamtitkáráról is gyűjtött adatokat. A lap szerint a cég emberei környezettanulmányt végeztek a célszemélyek "a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták". A Nemzeti Nyomozó Irodán az Indexnek elmondták hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 23.: Szilvásy György nemzetbiztonsági ügyeket felügyelő miniszter tájékoztatja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a megfigyelési ügyről. Arról beszélt, hogy az UD Zrt. rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki politikusokkal, Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnek például. Szilvásy szerint a törvénytelen eszközökkel operáló cég megbízásokat, feladatokat is kapott a fideszes politikusoktól. Demeter Ervin elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, nincs takargatnivalója. Szilvásy megerősítette azt a korábban megszellőztetett információt is, hogy Bajnai Gordont is megfigyelte az UD.

Hosszas jogi eljárások után Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta, a bíróság pedig jogerősen bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette 2016-ban. Az ítélet szerint a két egykori MDF-es politikus a hangfelvétel nyilvánosságra hozásával megfenyegette 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen. 

 A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy “poloskátlanítani” kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Az ügyben egy másik bírósági eljárás is folyt: a volt titokminisztert és társait Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok személyiségi jogainak megsértésével vádolta az ügyészség azzal, hogy nyilvánosságra hozták az UD Zrt. ügyében indult nemzetbiztonsági vizsgálat során lehallgatott telefonbeszélgetések felvételét. Szilvásy csak a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén játszotta le azokat a bizottság határozott kérésére. Szilvásyt az ügyben jogerősen felmentették. 

forrás: Index.hu