K-Monitor Adatbázis

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda már 2016-ban kimondta a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját a 16 milliárdos Öveges-programhoz kapcsolódó projekteknél, végül csupán egyetlen, 180 milliós visszaélés került a bíróság elé.

Jogerős ítélet született a Gyulai Törvényszéken, de a tíz évvel ezelőtti, 16,5 milliárdos projektnek csak egy 180 milliós tételéről volt szó. Egy munkafüzetek kifejlesztését érintő költségvetési csalást vizsgált a most nyugvópontra jutott büntetőeljárás.

A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

Miközben tizenötre nőtt a gyanúsítottak száma a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-t érintő büntetőeljárásban, a becsődölt társaság vagyona már vissza is vándorolt a kormánypárti politikus köréhez – derítette ki a 24.hu. Mindez több szempontból is érdekes, leginkább azért, mert Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a vállalkozás összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének, amit a mai napig senki nem térített meg.

Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. A több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.

A nyomozóhatóság úgy söpörte le a Klebelsberg Központ (Klik) elleni feljelentést, hogy már biztos volt: az állami közoktatási intézményfenntartónak vissza kell fizetnie 1,2 milliárd forint uniós támogatást a szabálytalanságok miatt. Az ügyészség azonban még néhány hete is azt állította, nincs semmi probléma a Klik szoftverbizniszével.

"Valódi" nyomozást szorgalmaz az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke.

Egymásnak ellentmondó tanúvallomást tett a helyettes államtitkár és a kabinetfőnök, de az ügyészség nem akadt fenn ezen. Bár maguk a csalásra készülő gyanúsítottak állítják: fentről súgtak nekik arról, hogy lehallgatják őket, a nyomozók szerint erre nincs bizonyíték. Úgyhogy le is zárták gyorsan az ezzel kapcsolatos nyomozást.