K-Monitor Adatbázis

Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.

– És akkor mégsem mondott le. – Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből. – Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez? – Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen. Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró? Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?