A jelenlegi kormánypártok szempontjából a legjobb időben, a 2010-es választások előtt robbant ki a BKV-botrány. Csütörtökön kezdődik a fellebbviteli tárgyalás.
A hatóság ötvenhárom záhonyi dolgozója ellen emelt vádat a Debreceni Törvényszék katonai tanácsánál a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt.
Úgy tudjuk, egy ismert debreceni ügyész, Tilk Ferenc az egyik gyanúsítottja annak a társaságnak, amelynek tagjait őrizetbe vették. Azzal gyanúsítják őket, hogy pénzért cserébe bűnözőknek segítettek. A társaság tagja a NAV egyik bűnügyi igazgatója, de köztük van Tilk volt felesége is.
Őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három hivatásos állományú tagját, egy helyi ügyészségi ügyészt és egy további személyt a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt - közölte a főügyészség az MTI-vel.
A Röszkei Határrendészeti Kirendeltség 32 rendőrét hallgatták ki gyanúsítottként, akik közül 10 embert őrizetbe vettek. Az ügyészség a rendőröket hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként - áll a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.
A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.
„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.
Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón.
Az Átlátszó forrásai szerint a nyomozás 2012-es megkezdése óta tisztában vannak a hatóságok azzal, hogy a diszkópápa hogyan kötelezte le a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyeinek otthont adó kerülethez köthető egyes vezetőket. Szerkesztőségünk kérdéseire a Nemzeti Védelmi Szolgálat a Központi Nyomozó Főügyészségre mutogatott, az pedig azt válaszolta, hogy minden szükséges lépést megtett, amit kellett. Ez azonban messze nem az egyetlen furcsaság ebben a nyomozásban, ami arra utal hogy a Fidesznek kellemetlen a Vizoviczki-ügy. Összeszedtük, mi minden nem stimmel.