K-Monitor Adatbázis

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

A bíróság szerint a 2015-ös szerződéskötés idején még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által adott közbeszerzési ajánlat minden lényeges eleme közérdekű adat. Pedig a céggel szerződő önkormányzatok az Elios üzleti érdekeit féltik a nyilvánosságtól.

Másodszor is elhalasztották az ítélethirdetést a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért indított perben.

Módosította a közbeszerzési törvényt a parlament, az új szabályok lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő nem a legolcsóbban dolgozó vállalkozót bízza meg. Új kizárási okok jelennek meg a törvényben, kormánytagok rokonai nem tehetnek például ajánlatot, és csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre.

A közbeszerzési törvény módosításáról döntött kedden az Országgyűlés.

Nemcsak a költségvetése, hanem a részletes elszámolása is titkos a Széll Kálmán tér 5,3 milliárd forintba kerülő rekonstrukciójának. Az adatok kiadását azzal utasítják el, hogy az aránytalan sérelmet okozna a kivitelezőknek.

A kazincbarcikai önkormányzattal régóta küzdünk már a közérdekű adataikért, amiket általában csak hosszú hetek vagy hónapok elteltével, a NAIH felszólítására hajlandóak kiadni. Most viszont egy dokumentummal házhoz jöttek az adattal, miszerint 3000 (háromezer) mobiltelefont fizetnek közpénzből. De két másik iratban meg két másik számot írtak. Esetleg ők maguk sem tudják, hány önkormányzati mobil van Kazincbarcikán?

A közbeszerzési kiírásban, valós alapokon számolva, mindig jelenjen meg a projekt becsült értéke, így lehet túljutni az építési piac recessziója alatt kialakult irreális árszóródáson - egyebek mellett ezt javasolja az új közbeszerzési törvényhez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).