Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
A Jenői-patak időjárásfüggő. Ilyenkor, nyár végén, rekkenő hőségben gyéren csorog a meder alján a víz. De mindig van benne valami, ez négyezer éves hagyomány. A Börzsöny legnagyobb tavát (a diósjenői víztározót) mégis az a veszély fenyegeti, hogy a tradíció megszakad. Az „új földesúr”, Oszter (Rózsa) Sándor állami papírokkal, hét Kamazzal, két lánctalpas markolóval (és pénzzel) felfegyverkezve arra készül, hogy vadászkastélya előtt blokkolja a patakot. A meredek lejtőn két műtavat ásna, amelyet a helyiek szerint a tavat tápláló erecske tölt majd fel. Oszter a „szépségre megy”: kócsagot akar, tarajos gőtét, vörös hasú unkabékát. Pedig ha a vízbázis elapad vagy a hozam vészesen csökken, a huszonhét hektáros tóban visszafordíthatatlan algásodás indul el, és a helyén egy bűzölgő pocsolya marad. A helyi ellenállás bázisa, a tavat kezelő Diósjenői Sporthorgász Egyesület felülvizsgálatot, birtokvédelmet, hatástanulmányokat kér. De a zászló Oszter Sándornak áll.
A közelmúltban lezárult az új vadászati törvény tervezetének társadalmi vitája, úgy tűnik azonban, hogy a jogalkotók leginkább a vadászokkal egyeztettek – ráadásul a két csoport között is jelentős az átfedés. Arra egyelőre nincs garancia, hogy a gazdálkodók és a természetvédelem érdekeinek sérülését mi fogja meggátolni a sajátos alkufolyamatban.
Magyar felkérésre fektetett be pénzt a Braun család a csődközelbe jutott Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló Hubertus Rt.-be, az állammal közösen jegyezve az utódcéget, és kötöttek hosszú távú földhaszonbérleti szerződést, mert a földterület nem volt eladó – mondta Ludwig Georg Braun, akit hétfőn tanúként hallgattak meg az állam és a Hubertus közötti vagyonjogi perben.
Visszaállamosítjuk a nagybereki vízirezervátumot, megbüntetjük a felelősöket, az állam a gazdálkodóval fizetteti meg a vízpótlást – hangzottak el a hivatalos dörgedelmek, miután megjelent cikkünk a Balatonfenyves melletti természetvédelmi terület lecsapolásáról.
Szilvásy György lett az első volt szocialista miniszter, akit őrizetbe vettek, mióta az elszámoltatással kampányoló Fidesz hatalomra került.
A környezetvédelmi államtitkár visszavonta a vízjogi engedélyt, ami alapján lecsapolták a Nagybereki láp vizét, és fegyelmi eljárásokat kezdeményezett. A vizet leeresztő társulat mindkét félnek megfelelő megoldásban bízik.
Terepmadarászok vették észre május végén, hogy a Balatonfenyves melletti különösen védett vízimadár-rezervátum vízszintje kritikus szintre csökkent.
Információink szerint a vidékfejlesztési miniszter pénteken leváltotta Rodics Katalint, a tárca biodiverzitás és génmegőrzés osztályának vezetőjét.
Négy természetvédelmi szervezet tiltakozik Rodics Katalin vélt vagy valós eltávolítása ellen.
