K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

A csillebérci vadászház értékesítése kapcsán Rogán Antal (Fidesz) 2002 februárjában tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával. A vádindítvány szerint Rácz Péter egykori szocialista kép¬viselő, a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) ügyvezető elnöke szándékosan okozott mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő 96,8 millió Forint értékű ingatlant, méghozzá az unokatestvérének tulajdonában álló Bau-bérc Kft.-nek. 

A hatóságok nem állapítottak meg semmilyen bűncselekményt, a nyomozást decemberben meg is szüntették, Rogán panaszára azonban a Fővárosi Főügyészség pótnyomozásra utasította a rendőrséget. Rácz az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Elmondása szerint az adásvételi szerződés megkötésére az úttörőszövetség szorult anyagi helyzete miatt, a MÚSZ vezetésének egyhangú szavazása után került sor. Az ügyvezető elnök cáfolta azokat a vádakat is, hogy rokonának játszotta át áron alul a vadászházat, álláspontja szerint az adásvétel időpontjában egyetlen hozzátartozója sem volt a Bau-bérc Kft. tulajdonosa. 

Az ügy végére 2007-ben tett pontot a Fővárosi Bíróság: Rácz Pétert különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és félmillió forint pénzbüntetésre ítélte, és az adásvételben közreműködő értékbecslőt is pénzbüntetéssel sújtották. 

Az eset mellékszálaként a Fővárosi Ítélőtábla 2005-ben érvénytelenítette azt a szerződést, melynek értelmében a KISZ, illetve jogutódja, a Demisz 1989. június 27-én a csillebérci úttörőtábort a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozta. A tulajdonjogi háttér azonban még tisztázatlan, végül azonban 2017. nyarán a kormány úgy döntött, inkább kifizeti az úttörőszövetséget és annak utolsó elnökét Rácz Pétert, csakhogy gyorsan visszaszerezhesse a csillebérci tábort. A szerződést titkosították, ám a 24.hu információi szerint a költségvetésnek összesen közel másfél milliárd forintjába került, hogy a Margitsziget nagyságú területet teljes egészében visszaszerezze az őszre az állam.