K-Monitor Adatbázis

Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.

Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.