Személyek: |
Varga Mihály
Mészáros ásványvíz-cégét és a kazah konzul varrodáját is megtámogatta Varga Mihály
Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is.
Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk
Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.
Állami vagyon átadása magánalapítványoknak
Egyetemi modellváltás
Csányi Sándor
Cser-Palkovics András
Csizmadia Norbert
Fazekas Sándor
Hernádi Zsolt
Jellinek Dániel
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lázár János
Martonyi János
Matolcsy György
Mikes Éva
Nagy István (Fidesz)
Navracsics Tibor
Orbán Gábor
Stumpf István
Szemereyné Pataki Klaudia
Szijjártó Péter
Trócsányi László
Varga Judit
Varga Mihály
Vida József
Állatorvostudományi Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Gazdasági Egyetem
Fidesz
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Magyar Olajipari (MOL) Nyrt.
Miskolci Egyetem
Neumann János Egyetem
Nyíregyházi Egyetem
Óbudai Egyetem
Pannon Egyetem
Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.
Soproni Egyetem
Széchenyi István Egyetem
Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
Testnevelési Egyetem
Tokaj-Hegyalja Egyetem
átláthatóság
gazdálkodás
hatalomkoncentráció
háttér
ingatlan
klientúra
oktatás
rokonok
támogatás
vagyonátadás / közérdekű alapítvány
Bács-Kiskun megye
Baranya megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Budapest
Csongrád megye
Fejér megye
Gödöllő
Győr
Győr-Moson-Sopron megye
Kecskemét
Miskolc
Pécs
Pest megye
Sárospatak
Sopron
Szeged
Székesfehérvár
Veszprém
Veszprém megye
Bombát dobtak a gazdák közé Orbánék
Egymásnak estek az új földesurak és az általuk megvásárolt területeket még az árverések előtt az államtól hosszú távra kibérlő gazdák.
Vazallusnak való vidék? - A két "K"
A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának második része.
Magyar pavilon a milánói világkiállításon
Fazekas Sándor
Font Sándor
Horváth László
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szemerey Szabolcs
Szemereyné Pataki Klaudia
Varga Mihály
Fidesz
Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)
2014-2020-as uniós ciklus
állami/önkormányzati szerződések
klientúra
oktatás
rokonok
támogatás
Bács-Kiskun megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Karcag
Kecskemét
Lakitelek
Soltvadkert
Itt a legújabb Ángyán jelentés: az agrárminiszter megyéjében is a csókosoké lett az állami földek kétharmada
Jász-Nagykun-Szolnok megyében adta el a magyar állam a legtöbb földrészletet (1.110 db) a tavalyi és tavalyelőtti földárveréseken. Fejér megye után itt vált meg a második legtöbb földterületétől (18.698 hektár) az állam. A földek java része néhány érdekcsoport kezébe került Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legfrissebb elemzése szerint.
Kun-Mediátor Marcsi hatmilliárdot forintot változtatott köddé
Vádat emelt az Jász-Kiskun megyei ügyészség a Karcag város megtakarítóit kifosztó piramisjátékot szervező Dobrai Sándorné "Kun-Mediátor" Marcsikával szemben, akit tavaly decemberben toloncoltak haza regényes búvóhelyéről, a közép-amerikai Belizeből. A nagy Kun-Mediátor svindliről itt írtunk a botrány kirobbanása idején.
Kormányközeli magyar üzletember és egy korábbi EU-biztos is előkerül az újabb offshore-aktában
Néhány hónappal a Panama-iratok után újabb offshore-céges adattömeg szivárgott ki, amelyben szintén feltűnnek magyar kötődésű szereplők.
Több mint 175 ezer bahamai cégről kerültek ki adatok, köztük egy olyan társaságról, amelynek éveken át a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalkozó, Horváth László volt a vezetője. A cég ebben az időszakban, a 2000-es évek első felében üzleti viszonyban állt az egyik legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is.
A milliárdos katona
Még semmi sem jött vissza a kazah kapcsolatokba befektetett több százmillió forintjából Horváth Lászlónak, a LAC Holding tulajdonosának és tiszteletbeli kazah konzulnak, de bízik abban, hogy közeleg az aranykor. „Mindig jön egy alkalom, egy jó ötlet, ami mellett nem tudok elmenni” – magyarázza, hogy építette fel az évek alatt 16 milliárdos forgalmat elért vállalatbirodalmát. Az ellene folyó sajtótámadásokat annak tulajdonítja, hogy „ha leégetjük Varga Mihály és Fazekas Sándor barátját, akkor az visszacsap erre a két emberre”.
Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött
Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.
Áder János
Balog Zoltán
Budai Gyula
Czunyiné Bertalan Judit
Farkas Flórián
Fazekas Sándor
Gulyás Gergely
Gyurcsány Ferenc
Kósa Lajos
Kövér László
Kubatov Gábor
L. Simon László
Lázár János
Németh Szilárd
Orbán Viktor
Pintér Sándor
Rogán Antal
Schiffer András
Seszták Miklós
Simicskó István
Szijjártó Péter
Tóbiás József
Trócsányi László
Tuzson Bence
Varga Mihály
Vona Gábor
Altus Zrt.
antikorrupció
átláthatóság
ingatlan
klientúra
mezőgazdaság
vagyonosodás / vagyonnyilatkozat
Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást
A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.