language

Akták:

Quaestor botrány highlight_off
"Városháza-ügy" highlight_off

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

"Városháza-ügy"

A ,,Városháza-ügy” 2021. november elején robbant ki, miután az Indexen egy, a főszerkesztő által jegyzett cikk jelent meg arról, hogy a főváros vezetése eladná a budapesti Városháza épületét. Állításukat később egy szerződésrészlettel is alá próbálták támasztani, amiről kiderült, hogy a Főváros nincs a szerződő felek között. Az önkormányzat tagadta az értesülést, ám ezt követően egy tervezettnek tűnő médiakampány keretében a kormánymédiában egy Anonymus-maszkot viselő személy robothangon narrált videókat és lehallgatott felvételeket tett közzé a főváros ingatlanügyleteiről és egyéb, ehhez szorosan nem kapcsolódó, ellenzéki politikusokra nézve dehonesztáló magánvéleményekről.

Az egyik videón Barts Balázs, a Fővárosi Vagyonkezelő 2019 előtt kinevezett igazgatója beszél a Városháza eladásáról, amire válaszul az önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt, illetve Barts ellen vizsgálatot indult, aminek eredményeképp fegyelmit kapott a fővárosi vezetéstől a lehallgatott beszélgetésben a főváros - az eladást nem támogató - döntésének nyílt kritizálása miatt. Barts a hangfelvételen arra utalt, hogy szándék ugyan lenne az eladásra, de ennek politikai akadálya van - ezzel szemben a városvezetés azt hangsúlyozta, hogy ugyan valóban mérlegelték a központi helyen fekvő, nagy méretű épület egyes részeinek alternatív hasznosítását vagy eladását, de erről letettek.

Egy másik, lehallgatással készített hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök beszél Gansperger Gyula üzletemberrel, korábbi Wallisos munkatársával a fővárost vezető koalíció körüli „cápákról”. Bajnai és Gansperger találkozójáról egy képet is nyilvánosságra hozott a hangfelvételek szivárogtatója, a találkozó apropója az lett volna, hogy Bajnai véleményét egy olyan befektető szándékait közvetítve kérik ki, aki meg akarja venni a városházát. A tárgyaláson Gansperger Gyulán kívül részt vett Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha és Zentai Péter is – róluk később kiderült, hogy közös cégük, a 2021 elején alapított Southblaze Kft. azért jött létre, hogy a Bajnai-lehallgatás helyszínéül szolgáló Váci út 152–158. szám alatti ingatlant megvásárolják. 

Bajnai a hangfelvételről elmondta, hogy azt megvágták, szándékosan félreértelmezték. A rendőrség 2022 őszén kiadott határozatában megállapította, hogy az egykori miniszterelnök lehallgatása bűntettnek tekinthető, emellett „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. Az azonban, hogy a lehallgatásért ki tehető felelőssé, egyelőre nem derült ki. 

Az Anonymus-maszkos alak továbbá azzal vádolta az általa bemutatott hangfelvételekre hivatkozva a Fővárosi Vagyonkezelőt, hogy jutalékért cserébe áron felül értékesítenek az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Erre példaként egy Nagytétényi úti telek eladását mutatja be az egyik hangfelvétel, amely 101,6 millió forintért került eladásra. A városvezetés válaszul közzétette a 2019 utáni ingatlaneladások dokumentumait, és arra a korábban is ismert tényre hivatkozva cáfolta az áron aluli eladást, hogy a fideszes vezetésű XXII. kerületi önkormányzat 74 millióra mérette fel a telket, amire elővásárlási joga is volt, mellyel ugyanakkor nem élt. A telket egy Gansperger Gyulához köthető cég vette meg. Az ingatlaneladások ügyében a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel, ami megállapította, hogy az ingatlaneladás átláthatóan működik, jutalékos rendszer és irányított pályáztatás nélkül. A szerteágazó hangfelvételekben továbbá közös, hogy azon egy Berki Zsolt nevű "közvetítő" jelenik meg központi figuraként, aki befolyással lehet a Főváros nevében eljáró Vagyonkezelő pályázataira. Miközben a kormánymédia Ganspergert és Berkit a Karácsony-féle városvezetés korrupt kijáróembereiként igyekezett bemutatni, az ellenoldal szerint Gansperger a Fidesz gazdasági háttérembere, Berki pedig 2019 előtt még aktívabb volt a fővárosi ingatlanok körül.

2021 decemberében a Rendőrség házkutatásokat tartott az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban, többek között a Fővárosi Vagyonkezelő székházában és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes otthonában is. Az ellenzéki városvezetés politikailag motivált eljárásról beszél, a szervezett "titkosszolgálati eszközökkel történő" lehallgatások miatt a kormányt teszi felelőssé és rágalmazás miatt tett feljelentést. Az NNI 2022 őszén indított nyomozást az ügyben: befolyással üzérkedés gyanújával több tanút is kihallgattak. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. Emiatt Karácsony Gergely hivatali visszaélés miatt tett feljelentést.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Ott volt Bajnai Gordon csőbehúzásánál, most vett Tiborcz Istvántól egy egész szállodaláncot

Zentai Péter régóta a Mészáros Lőrincéhez hasonló méretű vagyonnal bíró orosz Rahimkulov család üzlettársa. Ruszlán Rahimkulov szintén jelen volt azon a tárgyaláson, amely nyomán a választások előtt kirobbant a Karácsony Gergely lejáratására szánt Városháza-gate.
Találatok: [1]  Oldalak:   1