K-Monitor Adatbázis

A budapesti M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderre két cég nyújtott be pályázatot: az orosz Metrowagonmash és ukrán leányvállalatán keresztül az észt Skinest Rail. A pályázat elbírálása során a az észt cég kedvezőbb ajánlatát kizárták, emiatt a Skinest Rail jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és panasszal élt az Európai Bizottság felé is. 

A BKV Zrt. ezért nem köthette meg tervezett időpontban a szerződést az orosz nyertessel, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése nyomán erre végül mégis lehetőség nyílt. Az eljárásban a BKV több dokumentummal is bizonyította, hogy a 3-as metró szerelvényei rossz állapotban vannak, a testület pedig megállapította a kiemelkedően fontos közérdek védelmének szükségességét. Az eljárásban nyertes Metrowagonmash Nyrt. 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. Az észt fél szerint a BKV úgy hirdette ki a pályázatot, hogy tisztában volt vele: a műszaki leírás félreérthető. Az oroszok gyors teljesítése és felújításba (minimális szereppel) bevont Dunakeszi Járműjavítóval szemben az észt ajánlat nemcsak kilencmilliárddal olcsóbb volt, de korszerűbb, továbbá 5 évvel hosszabb garanciát ígért.

A 2017-ben megérkezett első felújított metrovonatokkal gyakorta technikai problémák adódtak, amiért 800 millió forintos kötbért követelt a BKK a Metrowagonmash-tól. A problémák miatt júniusban az összes már megérkezett felújított szerelvényt kivonták a forgalomból. A kötbér ügye azóta sem haladt előre – 2022 szeptemberében a Népszava arról írt, több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani.

2019-ben a Fővárosi Közgyűlés felállított egy, a korábbi városvezetések korrupciógyanús ügyeit – köztük a hármas metró felújítását – vizsgáló bizottságot. A bizottság jelentése 2022 végén került nyilvánosságra, ez azonban – az előzetes híresztelések ellenére – nem foglalkozik magával a közbeszerzéssel, illetve az ahhoz potenciálisan kapcsolódó orosz lobbitevékenységgel.

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.