language

Személyek:

Adnan Polat highlight_off

Akták:

Városliget beépítése highlight_off

Adnan Polat

Adnan Polat (1953-) török üzletember, aki a magyar állammal és a miniszterelnök családjával is üzletel és rendszeresen felbukkan Orbánnal futballstadionokban. Az Átlátszó bemutatója szerint Polat a kelet-anatóliai Erzurumban született. A sajtónak adott interjúiban azt mesélte fiatal éveiről, hogy négy-öt évesen került Isztambulba, és a középiskola végéig építkezéseken dolgozott. Egyetemi diplomáját az USA-ban, a Long Island University-n szerezte 1976-ban. Ezt követően 1981-ben beállt a családi vállalkozásba, a Polat Holdingba, és fokozatosan átvette a cégbirodalom irányítását. 2002-ben a török Kerámia Szövetség elnökévé választották, 2003-tól az Ege Seramikban is elnökként dolgozott öt éven át. Az üzleti élet mellett szerencsét próbált a politikában is: 1999-ben indult az isztambuli főpolgármesteri posztért, de nem őt választották meg. Orbánnal először 2005-ben, az Isztambulban megrendezett Bajnokok Ligája-döntő előtt találkozott.
 
Adnan Polat 2013-ban a török elnökkel, Recep Tayyip Erdoğannal látogatott hazánkba, hogy Orbán Viktorral magyarországi befektetési lehetőségekről tárgyaljanak. A találkozó igencsak eredményesnek bizonyult, hiszen Adnan Polat vállalkozása, az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. üzemelteti 2015 áprilisa óta a törökországi magyar nemzeti kereskedőházakat, amiért több mint egymilliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól. Sőt, Polat lett az elnöke a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága török–magyar tagozatának is. Az üzletember egyik irodaházában, a Polat Ofisban kapott helyet az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, és a Magyar–Török Kereskedőház is.
 
A külgazdasági kapcsolatok mellett Adnan Polat 2015-ben a magyar ingatlanpiacon is megjelent. A milliárdos cége az AMX Investments a tulajdonosa annak a HBRE International Investments-nek, amely 2015 augusztusában megszerezte az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-t. Ezzel egyidőben jött létre a Tiborcz Istvánhoz köthető  BDPST Zrt., amely a HBRE-vel közösen átvette a Polat emberének egy másik vállalkozását, az AMX Nador House Hungary Kft.-t, és amely 50 százalékos tulajdonos lett az AMX HS-ben is. Az AMX Nador House nagyon jó üzletet csinált, mert az övé lett a József nádor téri Postabank-székház. Az ingatlanon hamarosan túladtak, az a jordán milliárdos Ghaith Pharaon ügyintézőjéhez, Ammar Abu Namous által jegyzett céghez került, és átnevezték  Pharaon-Kappának.
 

Városliget beépítése

Városliget beépítése

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

A NER kis gömböce így falta fel a kultúrát tíz év alatt

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.
Találatok: [1]  Oldalak:   1