K-Monitor Adatbázis

Először Gyurcsány Ferenc vetette fel az ötletet 2009-ben, miszerint a Miniszterelnökség teljes háztartása reprezentációs célból költözzön fel a várba. Abban az évben 9 milliárd forint lett elkülönítve erre a célra.

2011-ben a Parlament elfogadott egy törvényt, miszerint az ország kormányzásának kötelezően ki kell költöznie a Parlamentből. Az Orbán-kormány a 2014-es választások után döntött a terv megvalósítása mellett. A 2015 májusában hivatalosan is megkezdődő beruházás, a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításának költségét mintegy 200 milliárd forintra becsülték. A projekt összesített költségeiről nehéz adatokat találni, de már 2017-ben is magasabb költségekkel számoltak a megvalósításra. A terv programja tartalmazza a teljes miniszterelnökségi háztartás felköltözését a Budai Várba, a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a Vár falába, a Lovarda teljes újjáépítését, a Karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs folyamatokat. L. Simon László, a terv megvalósulásáért felelős államtitkár szerint: „Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni".

Eredeti tervek, kormányhatározatok

A Nemzeti Hauszmann-terv részeként született meg a 1837/2014. (XII. 29.) Korm. határozat, mely a Budavári Palotához kapcsolódó egykori lovarda rekonstrukciójáról, továbbá az 1066/2015. (II. 23.) Korm. határozat, mely a Hauszmann Alajos által tervezett Főőrségi épületet és a lovardát a Budavári Palota udvarával összekötő Stöckl-lépcső újjáépítéséről rendelkezik. A megújítási koncepció kiemelt részét képezi a Budavári Palota rekonstrukciója. Ennek munkálatai már a 2016. évben megkezdődtek. 

Az eredeti tervek szerint 2016-2018 között valósult volna meg a Nemzeti Hauszmann program első üteme 55-60 milliárd forintból, és a második ütemet 2019-2024 között tervezték. Ugyanakkor egy, a program hivatalos oldalán található tájékoztatóban már későbbi megvalósításról írnak, az első fázist 2019-2021, a másodikat 2021-2024 közé teszik.

A tervek megvalósítása, minisztériumi költözések

A miniszterelnökség költözésének és a terv megvalósításának érdekében számos intézmény ki lett költöztetve a várból, így 2014-ben a Nemzeti Táncszínház, 2017-ben az MTA több intézménye, illetve a tervek szerint a a Széchényi könyvtár és a Nemzeti Galéria is máshova  kerül. A Széchényi Könyvtár költözése 2021-ig csak tervezésig jutott. A Nemzeti Galéria a tervek szerint a Liget projekt keretében új épületet kapna, de az építkezés meg sem kezdődött Az Új Nemzeti Galéria építése többször is elakadt, pedig különböző verziók korábban számos  alkalommal is zöld utat kaptak –  végül 2022 végén újabb módosításokkal fogadták el az építési terveket. A Nemzeti Galéria költöztetésének 26 milliárdra tervezett költsége így 2020-ra már 76 milliárd forintra drágult. 

Az egykori karmelita kolostor rekonstrukciójának tervezett költsége, ami a Magyar Idők szerint 2016. februárjában még 5 milliárd forint volt, 2017 májustól szeptemberig havonta drágult. A kolostor felújítása 2018 végén fejeződött be, a Miniszterelnökség 2019. januártól itt található. A végleges költséget csak becsülni lehet, de a költözéssel együtt több, mint 20 milliárd forintot fordítottak a projektre.

2018 februárjában derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új helyszínének választott – egyébként nemrégiben felújított – épület átalakítása 35-38 milliárd forintba kerül majd, és várhatóan 2,5 évig fog tartani. A projektről 2015-ben úgy döntöttek, hogy az előkészítés során nem készült költségbecslés. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyett 2018-tól ismét Pénzügyminisztériumként működő kormányzati szerv régi-új épületének felújítására 2023 júniusig 70 milliárd forintot költöttek, az épület 2023 nyárig még nem került átadásra.

A Nemzeti Hauszmann Terv testületének három tagja lemondott 2016-ban, szerintük "Egyenesen bűn a […] kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.” Bár L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár kijelentette, hogy mindent a Hauszmann Alajos idején érvényes állapotnak megfelelően akarnak átalakítani, a Karmelita kolostor épületén - ahol a kormányfő dolgozószobája kap majd helyt - egy Dunára néző erkélyt alakítanak ki, illetve az épület késő-barokk freskóit is átfestették. A vári beruházásokkal kapcsolatos elégedetlenségre hivatkozva 2016 júniusában felmentették L. Simon Lászlót az addig betöltött, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkári tisztségéből.

2019. január 1-jétől a Várkapitányság Nonprofit Zrt. irányítja a Budavári Palotanegyedet érintő kormányzati fejlesztési program megvalósítását. 2019 áprilisában Fodor Gergelytkormánybiztosként bízták meg a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért, ő a Várkapitányság NZrt. igazgatója is.

A beruházást a kezdetektől sok kritika érte: a projekt olyan, már régóta a Várban működő intézmények – olykor kapkodó – kiköltöztetéséhez is vezetett, mint az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai, de felháborodást okozott a Miniszterelnökség új helyéül szolgáló kolostorra épített hatalmas új erkély is, illetve építészeti szempontból is érték kritikák a projektet. Kritizálták a Miniszterelnökség egymilliárdos műtárgyvásárlásait, köztük azt is, hogy öt festményt vásároltak egy Lázár Jánosismerőséhez köthető galériától. 

A projekt átláthatósága és a közbeszerzési verseny nélkülözése mellett a korrupció veszélyét hordozza a projektek puha költségvetési korlátja és határideje, miközben a minisztériumoknak sokkal olcsóbban is lehetett volna irodákat biztosítani. A Várban zajló építkezések megvalósítói olyan cégek, akik egyébként is gyakori nyertesei az állami közbeszerzéseknek, mint például a Mészáros Lőrinchez és gyermekeihez köthető Fejér B.Á.L., a West Hungária Bau, vagy a Bayer Construct Zrt..

2023 nyaráig a tervekből elkészült a miniszterelnökség új irodája a Karmelita kolostorban, a Szent István terem és a főőrségi épület felújítása, megtörtént a Lovarda és a Stöckl-lépcső újjáépítése, és a későbbi döntés alapján újjáépített József Főhercegi Palota, illetve a Pénzügyminisztérium szerkezeti munkái is elkészültek. A Hauszmann program második ütemének építkezései is folyamatban vannak, mint a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium visszaépítése. A 2015-ben 200 milliárd forint összköltséggel tervezett beruházásra 2021-től a projektek befejezéséig további 340 milliárd forint forrást különítettek el.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023-ig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.