2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat.
2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.
2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.
A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat.
2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.
2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.
A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.
2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm).
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek.
A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.
2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm).
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek.
A 2023-ig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.
Nettó 970 millió forintért fogja elvégezni a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokat a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. – olvasható az összefoglaló tájékoztatásban a Közbeszerzési Hatóság oldalán. Mindkét vállalkozás Csetényi Csabáé, Rogán Antal kabinetminiszter szomszédjáé. Nem írják le pontosan az összegzésben, milyen feladatokat kell teljesíteniük a cégeknek. A pályáztatást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal folytatta le, a 2016-ban kiírt 25 milliárdos központosított közbeszerzés keretén belül. Csetényi Csaba tavaly március végén már nyert a mostanihoz hasonló, nettó 390 millió forintos megbízást a Városliget Zrt.-től.
Jól alakul ez a hét Csetényi Csaba cégeinek. Nettó 970 millió forintért fogja elvégezni a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokat - találtunk rá az összefoglaló tájékoztatásra a Közbeszerzési Hatóság oldalán.
