K-Monitor Adatbázis

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

Csaknem 40 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésben. Elvesznek pénzt a Honvédségtől, a közneveléstől és az állami beruházásoktól, hogy több jusson a Nemzeti Filmintézetre, Rogánnak kormányzati kommunikációra, gazdaságfejlesztésre és a közösségi közlekedés szinten tartására.

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz.

Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.

Gyorsvasutakra és egyházi beruházásokra költi előszeretettel a kormány a Beruházás Előkészítési Alap milliárdjait. Nem minden tervből lesz konkrét beruházás, ráadásául az alap milliárdjaival kapcsolatos döntések finoman szólva sem átláthatóak, ellenben jelzik, hogy a kormány a következő négy évre mit tervez.