K-Monitor Adatbázis

A jelenlegi kormánypártok szempontjából a legjobb időben, a 2010-es választások előtt robbant ki a BKV-botrány. Csütörtökön kezdődik a fellebbviteli tárgyalás.

Bilincsben vitték, most szabadon távozhat a BKV volt személyzeti igazgatója. Az ügyészség szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra átverte volna feletteseit, amikor bruttó 86 milliós lelépési pénzt vett fel, majd nyugdíjasként visszatért a BKV-hez dolgozni.

Elhangzott egyszer egy történet valamilyen nokiásdobozról, amibe éppen tizenötmillió forint fér bele. Az MSZP 2010-es csúfos választási vereségének az egyik oka ez volt. A koronatanú későbbi vallomása szerint viszont nem is létezett semmilyen doboz. Az egy éve folyó BKV-per így egyre átláthatatlanabbá válik.

Ki a francot érdekel ma már a Hagyó-ügy? Szinte minden tárgyalási tudósítás után fölteszi valaki ezt a kérdést. Az eljárás koncepciós perként fog véget érni valamikor, valahol – akár elítélik végül a főbb vádlottakat, mint hasonló helyzetben Zuschlag Jánost, akár felmentik őket, mint Hunvald Györgyöt. Katarzis nem lesz – vagy a jog sérül, vagy az igazság, de legvalószínűbben mindkettő.

Hagyót csak az ősszel hallgatják meg

A BKV Zrt. korábbi humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra tizennegyedrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen indult büntetőper pénteki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.

Nem ismerte el büntetőjogi felelősségét a BKV-ügy tizennegyedrendű vádlottja az úgynevezett Hagyó-ügy pénteki kecskeméti tárgyalásán. Sz.-né Sz. Eleonóra egyetlen vádpontban volt hajlandó vallomást tenni, a közlekedési cég menedzserszerződéseiről azonban nem akart beszélni.

Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész Hagyó Miklósra (45) és egy kivételével összes vádlottársára a volt szocialista főpolgármester-helyettes perének első tárgyalásán.

Öt hónappal a vádemelés után szerdán megkezdődik a hűtlen kezeléssel is vádolt Hagyó Miklós és társai büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken. A volt főpolgármester-helyettes a vádirat szerint személyes és politikai kiadásai fedezetének tekintette a BKV-t, és különféle trükkökkel másfél milliárd forint kárt okozott a közlekedési vállalatnak. Az expolitikus a vádirat szerint a BKV korábbi vezérigazgatójától évente 15 millió forintot zsarolt ki.

Több olyan jogszabály is módosulhat, amelyet még a nagy BKV-s visszaélések idején hoztak annak érdekében, hogy az állami cégeknél dolgozók ne kaphassanak indokolatlan jutalmakat és végkielégítéseket. Korlátozó intézkedések szűnnének meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban nem enyhítésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy most a tulajdonosnak nagyobb beleszólása lesz a munkaszerződések feltételeibe.