Folyatódott a Schadl-Völner--per a Fővárosi Törvényszéken. Míg Schadl Györgyöt és a III. rendű R. Róbertet ezúttal is kommandósok hozták a terembe, addig a szabadlábon védekező, szinte minden tárgyaláson jelen lévő Völner Pál ezúttal nem jött el.
Schadl György másik bizalmasát, S. Tímeát hallgatták meg a végrehajtói kar volt elnökének és az egykori igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes exállamtitkárnak, Völner Pálnak a korrupciós perében csütörtökön a bíróságon.
A napokon át nyilatkozó F. Vivienhez hasonlóan S. Tímea is még a nyomozás alatt borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, csak tanú a Schadl–Völner-perben.
S. Tímea egy olyan végrehajtó alatt dolgozott, aki már beismerte a bíróságon, hogy Schadl pénzért cserébe tette őt pozícióba. A nő szerint a végrehajtóról már messziről látni lehetett, hogy nem ért a végrehajtáshoz.
A végrehajtó irodájának osztalékát pedig állítása szerint szinte teljes egészében Schadl György kapta.
Szerinte Schadl egy minisztériumba megeresztett telefonnal elintézte neki, hogy ne kelljen szakvizsgáznia.
A tanú szerint Schadl mindig nagyon alázatosan beszélt Völner Pállal, de Schadl sosem mondott neki olyat, hogy Völner közbenjárásával neveznek ki bárkit végrehajtónak.
S. Tímea a szigetszentmiklósi és a fonyódi irodát vitte úgy, hogy mindkét iroda végrehajtója fizetett Schadl Györgynek, és egyikük sem dolgozott érdemben. Mindkét végrehajtó, F. Miklós és N. Gábor is beismerte tavasszal, hogy valóban fizettek Schadlnek. A tanú szerint a szigetszentmiklósi irodából Schadl 40-70 millió forintot szedett ki, ráadásul legalább három alkalommal.
Irodai fotók mutogatásával, számítógépes mappák és fájlok létrehozásának firtatásával telt a Schadl–Völner-per csütörtök délelőtti tárgyalása. Ki hozta létre? Ki írt bele? Ki módosított? – ezek a kérdések hangoztak el egymás után a koronatanúnak nevezett F. Vivien felé, akit már többedik alkalommal hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós perében. A válasz pedig általában a „nem tudom” volt. Később Schadl védője kérdezte arról a tanút, hogy pontosan milyen kapcsolat volt Schadl és Völner között, és egyáltalán látta-e, hogy a pénzek mozogtak a két ember között.
