K-Monitor Adatbázis

A volt igazságügyi államtitkár meghallgatásával folytatódott az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, a Schadl–Völner-per tárgyalása a bíróságon kedden. Völner Pál továbbra is tagadja a kenőpénz elfogadását, szerinte ő csak segítőkész volt a végrehajtói kar vezetőjével.

Az Igazságügyi Minisztérium több alkalmazottja is azt állította, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását.

A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.

Az V. kerületi ellenzéki frakció akart vizsgálóbizottságot, de leszavazták. Az LMP szerint ezzel azt erősítette meg a Fidesz, hogy benne van Rogán Antal az ingatlanbotrányban.

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hétmilliárdos vagyont tüntetett fel a 2020-as beszámolójában: cégek, ingatlanok mellett tavaly év végén több mint kétmilliárd forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. Az elmúlt években a végrehajtási szakma és szervezet átalakításának nem titkolt célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom javítása volt. Ám ebbe, úgy tűnik, egy kis hiba csúszott: az ügyészség gyanúja szerint az MBVK elnöke 885 millió forintot kaphatott bírósági végrehajtói kinevezések "elintézéséért", és a pénzből juthatott az igazságügyi tárca lemondott államtitkárának is.

2018. május 22. emlékezetes nap volt Völner Pál életében. Ezen a napon nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává. Völner már 2015 óta államtitkár volt, de ‘18 tavaszán új kormány alakult, ami egyben új kinevezést is jelentett.

Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.

2016 végén pereltük be a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH állásfoglalása ellenére sem adták ki a gazdálkodási adataikat. Most a bíróság kötelezte őket az Átlátszó által kért adatok kiadására. A bíróság döntése nyomán megkapott szerződéslistákból kiderül, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra, és 7,2 millió forintért írattak tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel.

A NAIH és a Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is igazat adott Erdélyi Katalinnak, az Átlátszó újságírójának, és elrendelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által megkötött szerződések adatainak kiadását. Ahhoz képest, hogy egy kifejezetten egyszerű adatigénylés kapcsán minden rendes jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek a felek, az eljárás igen gyors volt: a benyújtott adatigénylés még nincs egyéves.