A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
A Fővárosi Bíróság hűtlen kezelés bűntettében bűnsegédként való közreműködése miatt első fokú ítéletében négy év börtönre ítélte Tocsik Mártát, akit emellett öt évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától, és 640 millió forint értékben elkobozzák vagyonát is.
A Tocsik-perben a védők a zsarolással vádolt Boldvai László, Budai György és Vitos Zoltán felmentését kérték a bíróságon. Szerintük ugyanis a vád legfőbb bizonyítéka, Tocsik Márta egy korábbi vallomása szabálytalan körülmények között született, így az nem bizonyító erejű. Az ügyészség korábban letöltendő börtönbüntetést kért mindhárom vádlottra.
Ügyvédje szerint nem volt túlzott Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjának mértéke, és a jogásznő felmentését kérte védőbeszédében pénteken.
Liszkai Péter, az ÁPV Rt. egykori vezető jogásza, a Tocsik-per csalással vádolt másodrendű vádlottja pénteken a megismételt elsőfokú eljárás során a Fővárosi Bíróság előtt tett vallomásában továbbra is tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy meggyőződése szerint a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznő alkalmazása hatékony megoldás volt.
Részletes vallomásaikban Budai György és Boldvai László is tagadta, hogy zsarolással kényszerítették volna Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíj egy részének, 343 millió forintnak az átutalására.
„Jelentôs megtakarítást értem el az állam, azaz mindannyiunk számára” – összegezte tíz hónapos munkájának hozadékát kissé archaikus stílusban Tocsik Márta, akit az ÁPV Rt. bízott meg azzal, igyekezzen peren kívül megegyezni az önkormányzatokkal az úgynevezett belterületi földekkel kapcsolatos követeléseikrôl.
A Fővárosi Bíróságnak meg kell ismételnie a Tocsik-per tárgyalását, miután a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak tartotta az első fokú ítéletet. A határozat szerint a bíróságnak tisztáznia kell, hogy Tocsik Márta a 804 millió forintos sikerdíjért végzett-e tényleges munkát az ÁPV Rt.-nek.
Az ítélet indoklása szerint az első fokon eljáró bíróság felderítetlenül hagyta az ügy egyes lényeges momentumait, az ítélet indoklását pedig hiányosnak ítélte meg a Legfelsőbb Bíróság.
A Tocsik Márta és társai elleni büntetőper tárgyalásának harmadik napján a vádlottak kaptak szót. Az első fokon felmentettek az ítélet helybenhagyását, a három elítélt pedig felmentését kérte.
